Haruki Kayano az a lány aki csak amiatt kerül bele élete legveszedelmesebb helyzetébe, mert levágta a hazafele vezető utat.
Vajon milyen titkok derülhetnek ki egyetlen véletlen balesettel?
Hogyan sikerül megbirkóznia az előtte álló veszedelmekkel?
É...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Hali Haruki Kayano vagyok 19 éves. Sötétbarna rövid hajam van, eléggé természetellenesen fehér bőröm és szürke szemszínem. Viszonylag karcsú és alacsony vagyok, ami nem szerencsés, ha komolyan akarom vetetni magam az emberekkel. És mivel a személyiségem nem épp a legbarátságosabb, így nem sok barátom van. Sokan gondolják rólam, hogy egy depressziós nyomorék vagyok. Viszont el kell, hogy keserítsem ezeket az egyéneket, hogy ez nem így van. Csak megvan a saját személyiségem azt pedig azoknak mutatom meg akik tényleg megérdemlik. Ezt az is bizonyítja, hogy nem is nagyon beszélek másokkal, de ha mégis sikerül mással kommunikálnom a megszokottakon kívül akkor megpróbálok kedves lenni a másikkal. Azt, hogy nem vagyok egy szociális ember az is bizonyítja, hogy utálok emberek közelében lenni, kerülöm a tömeget és általában fejhallgatóval járkálok mindenhol, jól figyelve a körülöttem lévőket arra vigyázva hátha újra megtámadnak, mint régebben. Ha ruhákról van szó akkor elég egyszerű stílussal rendelkezem. Amíg gimnáziumba jártam elég volt az iskolai egyenruha, míg a hétköznapi ruháim csak egyszerű melegítőkből és néhány elegánsabb ruhadarabból állnak. Ami pedig a színeket illeti, általában feketét hordok feketével és néhanapján megtalálhatóak rajtam pasztellszínekben pompázó darabok. Van egy húgom, aki bár nem édestestvérem, de attól még jól kijövünk egymással. Yume egy nagyon segítőkész és kedves lány, csak most jobban érdeklik a barátai, mint a tanulmányai. Nem vagyunk egyformák, de ez pont így tökéletes. A legjobb barátnőmnek nevezhető lány nem más, mint Yoshi Akane. Amiken keresztül átment a barátságunk nem csoda, hogy ő az a személy, akiben maximálisan megbízok. Nagyon jó ember és örülök, hogy megismerhettem. Az életem meghatározó részét képezi még a művészet is, amit nem is csodálok, hisz számos típusát próbáltam már elsajátítani az évek alatt. Próbálkoztam már komponálással, írással, de a végén megállapodtam a rajzolásnál, illetve festésnél. Szerettem sportolni, de mivel volt egy súlyos balesetem azóta nem vettem rá magam, hogy visszatérjek az aktív mozgás világába. Néhanapján lejárok a közeli edzőterembe mozogni, de nem viszem túlzásba, hisz a balesetem miatt a terhelőképességem jelentősen csökkent. Nem tudom, mit tartogat számomra még az élet, de szeretném minél nyugodtabban leélni azt a lehető legkevesebb konfliktussal tarkítva.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
