h i á n y z o l

9.

Akár, egy használt teafilter, olyan vagyok. Az emberek egyszer használnak, aztán eldobnak végül, majd az utcaseprők szednek fel. A felhőket nézem. Elmosolyodom. Ugyanígy mosolyogtam, mikor szenvedéllyel rám néztél, és a szemeddel már könyörögtél. Lassan hámoztam  le rólad ruháid. Gyengéden csókoltam végig tested, majd neked adtam magam. Miért? Számból potyog a dobozos kínai leves tésztája. A tvben a híradó megy. Szombat van. Már biztos nem dél.  Levesem túl fűszeres, nem eszem meg.Éjjel, némítva nézek, valami horror filmet, közben nem is rá koncentrálva. Hárfán játszol. Régen rengeteget hárfáztál nekem. Olyan voltál mint egy angyal, ki a bennem élő démonokkal küzd. Ők nyertek.