Azt gondoltad, hogy téged helyettesíteni egyszerű. De ez, csak egy gondolat volt. És csak, a te gondolatod. Állok a koszos tükör előtt. Arcomról le lehet olvasni, hogy annyi életkedvem van, mint egy haldokló méhkirálynőnek. Lehet igazad volt csak én nem próbálkoztam. Irtózom a rovaroktól. Nyár van, mégis annyi szúnyog van, amennyi pikkely egy leopárdon. Ez felesleges volt. Csapról hangosan lefelé száguldó vízcseppek. Erre szoktam ébredni éjjel. Ha alszom. Rossz volt egyedül nézni, a kedvenc sorozazom, ezért mindig veled néztem. Te nem szeretted. De nézted miattam. Vagy, csak nem akartál már átmenni, a szomszéd kisgyerekekhez. Mindegy. A 3. rész után már untad és kártyázni akartál. Részegen feküdtünk végül, egymáson, a fürdőkádban. Egyikőnk sem tudta mi törtent. Nem is kellett.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
h i á n y z o l
Şiirez egy ilyen, nem tudom mi, de remélem valakinek tetszik(valaki, ha csinálna nekem borítót, azt nagyon megköszönném❤)