Tavaly még semmivel sem törődve csókolóztunk a vonaton most pedig inkább megveszem holnap a tejet minthogy veled találkozzak a bevasárlóközpontban. Elfogyott a szappan. A zsebkendő is. Neked adtam mindet amikor nálam sírtad át éjszakáid majd akár egy pillangó úgy kiterítve rád szárnyaim aludtunk el. Bőkezű voltam most pedig önző. Kiürült dezodorod flakonja azóta a földön hever mióta elmentél. Másfél év. Ablakban ülök. Hallom hogy a szomszédok megint veszekednek. Az egyre távolabb érkező kiáltások lassan elnémulnak. Csengetnek. Még mindig megmaradt bennem a remény hogy talán te vagy az. Mindig a postás az. Most is. Nem akarom.
KAMU SEDANG MEMBACA
h i á n y z o l
Puisiez egy ilyen, nem tudom mi, de remélem valakinek tetszik(valaki, ha csinálna nekem borítót, azt nagyon megköszönném❤)
