Behálózva [Tom Holland ff]

3.fejezet

-Ha ebben a ruhában nem néznek tök hülyének az utcán, akkor semmiben,-láttam meg a tükörképem a trailer ablakában.
-Na várj,-mosolygott Tom és lekapta a pulcsiját. Egy pillanatra elakadt a lélegzetem a látványtól, finoman szólva is elég jó formában volt.-Így jobb?
Egy  3XL-es pólót vett fel amiben legalább olyan nevetségesen nézett ki mint én.
-Sokkal jobb-nevettem el magam. Erre Paddy is kikapott egyet Tom pólói közül és magára húzta. Mindhárman az ikrekre néztünk.
-A-a, nem-röhögtek ki minket.
-Hát jó-vonta meg a vállát a legidősebb Holland-...akkor most visszaszerezzük Iz bőröndjét és utána becsekkolunk a hotelba.
A portás meglepően segítőkész kedvében volt. Kikereste melyik taxitársaság kocsijával jöttem és fel is hívta őket.
-Igazán, nagyon köszönjük!-mosolyogtam rá, majd a fiúkhoz fordultam- A központjuk nincs messze a hoteltól szóval szerintem hozzátok rögtön a holmitokat, hogy ne kelljen körözni.
-Srácok, hallottátok a főnökasszonyt, irány vissza a cuccokért, mi itt megvárunk!-adta ki az utasítást Tom.-Az én csomagjaim fel lettek adva mert drága lett volna a plusz súlyt fizetni a repülőn.
Paddy és az ikrek a lehető leglassabban indultak vissza a trailerhez.
-Nagyon-nagyon köszönök mindent,-fordultam Tom felé-rendes, hogy segítetek visszaszerezni a bőröndöm, hogy adtál pólót. Meg minden.
-Erre valóak a barátok nem?-nevetett rám-Köszönöm, hogy vigyáztál a repülőn Paddy-re. Indulás előtt kissé be volt rezelve, most repült először.
-Igen, mondta. Nem volt semmi gáz úgy elmerültünk a beszélgetésben, hogy szerintem elszállt az idegessége.
-Gondolom jól kijössz a gyerekekkel-gondolta végig Tom.
-Nagyobbat nem is tévedhetnél-nevettem-egyszerűen falra mászom a kölyköktől. Van két unokatesóm akik egy idősek Patrick-kel. Rémálmok, ki nem állhatom őket. Paddy sokkal értelmesebb és kedvesebb a többi korabeli kissrácnál. Különben meg valahogy az állatokat jobban szeretem mint a gyerekeket.-Tom előhúzta a telefonját és felém fordította. Kivettem a kezéből, hogy megnézzem a képet közelebbről. Ő volt rajta, teszem fel a a kutyusával-Hát ki ez a gyönyörű staffy?
-Ő Tessa-mosolygott a telefonjára büszkén-Két éves és igazi hercegnő.
Erre én is egy képet mutattam neki amin az én egyetlen kiskutyám épp rajtam helyezte kényelembe magát.
-Ismerős a helyzet. Lilith az én drága "pici" lánykám. Szintén staffy, szintén hercegnő. Fura lehet neki, hogy egyedül vannak anyuval.
-Apukád?-nézett rám Tom.
-Két éve meghalt.-ahogy kimondtam elkezdtek gyűlni a könnyek a szememben.-Volt egy autóbalesetünk akkor nyáron. Valami részeg állat balról belénkcsapódott.-felhúztam az oldalamon a pólót. A baleset másik tartós bizonyítéka, apu hiányán kívül, egy 5 centis heg.-Anyu "csak" egy kisebb agyrázkódást kapott, belém egy szilánk állt belém. Apu viszont ott helyben szörnyethalt.
Erre már patakokban folytak a könnyeim. Tom magához húzott és a hátamat simogatta.
-Ne haragudj, nem akartam...
-Semmi baj, nem tudhattad-töröltem meg a szemem. A többiek már jöttek visszafele így megpróbáltam egy mosolyt erőltetni magamra, de a fejemen úgy is bőven látszott, hogy sírtam.
-Hűha Tom-ért oda először Sam-5 percre hagyunk itt titeket és te megsiratod Izzy-t. Lenyűgöző.
Erre már én is elnevettem magam. Hívtunk egy kocsit és a központjukhoz vitettük magunkat. Negyed óra múlva már a bőröndömmel együtt ballagtunk át a hotelhez.
-Jó napot!-ment oda Tom a recepcióshoz-Két kétágyas és egy egyágyas szobát szeretnénk.
-Sajnálom de majdnem teltház van.-nézett fel a nő a számítógépből-Egy kétágyas és egy franciaágyas szobánk van szabadon. Az utóbbiba be tudunk tenni egy pótágyat.
-Jó lesz így is,-vont vállat Holland. A felfeleúton a liftben elosztottuk, hogy legyünk. Az ikrek természetes rögtön stoppolták a kétágyasat így nekünk maradt a másik. Tom és Paddy alszik a franciaágyon és enyém a pótágy.
-Ez mennyire kirááály!-nézett körbe Padds a hatalmas szobában. Az én ágyamat közvetlenül az egész falnyi ablak mellé rakták így olyan volt mintha félig kinn feküdnék. Kipakoltuk a bőröndöket, az aputól kapott plüsskutyusom pedig az ágyra dobtam.

Hello darlings!💕
Lassan, de bizonytalanul megszületett ez a rész is. Megvan a bőrönd, megvan a szállás.
Arra gondoltam, hogy megpróbálom kicsit interaktívabbá tenni a sztorit. Ha linkeltek Tomról képet megpróbálom úgy alakítani, hogy az beleilljen a történetbe.(az interjúzós és vörösszőnyeges képeket ha lehet mellőzzük)