Behálózva [Tom Holland ff]

6. fejezet

Negyed órával a landolás után még mindig nem láttam sehol Harrison-t. Elindultam a "ki-check" felé mikor valaki a vállamra tette a kezét amitől összerezzentem.
"Nyugi nem harapok." Csatlakozott egy hang is a kézhez. Ahogy megfordultam egy világító kék szempárral találtam szembe magam, amitől egy kis időre elvarázsolódtam. Pár pillanat elteltével sikerült csak összekapnom magam.
"Akkor gondolom te vagy Haz. Bocsi csak Tom egy borzasztó homályos képet küldött és nem igazán tudtalak beazonosítani. "
"Igen én volnék." Mosolygott rám. "Te pedig gondolom Isabelle Linden. Ne haragudj, hogy ki kellett jönnöd elém, igaziból magam is odataláltam volna."
"Semmi gond. Csak ezt a fordított forgalmat nehéz megszokni."
"Vezessek?" Ajánlotta fel Harrison. "Volt pár évem hozzászokni."
Hatalmas kő esett le a szívemről ahogy a kezébe nyomtam a kocsikulcsot és elindultunk.
"Szóval, hogy kerülsz te ide?" Törte meg az út első pár percében beállt csendet. "Márhogy Amerikába és a stábba is."
"Nyári melót kerestem és nagybátyám mint az kiderült ismeri Jon-t a rendezőt és két napja közölte, hogy szerzett nekem munkát és utazok. Megérkeztem, leszólítottam Tomot, mert nem ismertem meg, elhagytam a bőröndöm, előkerült, beköltöztünk a hotelba, Thomas asszisztense lettem, míg Zendaya nem jön a forgatásra és most itt vagyok" hadartam el.
"Huhh azt hittem elfogy a levegőd mielőtt a végére érsz." Nevetett ki az útitársam.
"Uuu itt balra," szóltam rá és fél perc múlva leparkoltunk a hotel előtt. "A szobák úgy néznek ki, hogy vannak az ikrek külön, meg vagyunk mi Padds-zel és Tommal. Ha minden igaz te az ikrekkel leszel. Szerintem cuccolj le hozzánk, a pótágyat meg este elintézzük."
Ahogy kinyílt a szoba ajtaja Paddy felpattant az ágyról.
"Izzy, Haz, mehetünk a forgatásra?"
"Na ez egy jó kérdés... beszéltél Tommal?" kérdezte tőle Harrison.
"Azt mondta mehetek, de csak ha te is jössz."
10 perc múlva már úton voltunk a stúdió felé.
"Egyébként hogy-hogy nem a többiekkel jöttél?" Néztem az elképesztően kék szemű sofőrünkre.
"Nem Londonból jöttem,"magyarázta, "New Yorkban volt egy modell meló, de csak tegnap késő este végeztem."
"Ohh, szóval modellkedsz, menő. Bár most hogy így átgondolom," mértem végig jobban Harrison-t, "logikusan hangzik."
"Mit szólnátok, ha szereznénk valami ebédet?" Vetette fel az ötletet Haz mikor elhajtottunk az Uncle John's Diner előtt. A következő utcánál visszafordultunk és leparkoltunk a kajálda előtt. Tomnak csomagoltattunk el fánkot, egy burgert, és egy bazinagy csokis milkshake-et, mi pedig beültünk egy box-ba a magunk kis ebédeivel.
"Ez a hely annyira... amerikai." Néztem körbe az éttermen, mikor észrevettem, hogy Harrison engem néz és egy mosolyt próbál elnyomni magában. "Mi olyan vicces?"
"Semmi,semmi." Ivott bele a milkshake-jébe. "Csak olyan vagy mint egy kisgyerek aki újra-meg-újra rácsodálkozik a világra. Aranyos. Még Padds se ilyen lelkes pedig ez neki is új."
A megjegyzéstől hirtelen zavarba jöttem, így az ebéd hátralevő részét a kajámat bámulva töltöttem.
A forgatásra visszaérve lepakoltunk Tom trailer-ébe mivel épp az ebédszünete előtt kellett egy hosszabb jelenetet felvenniük. Pár perc múlva egy számomra ismeretlen srác toppant be.
"Aloha emberek! Mi a helyzet?" Pacsizott le Haz-zal. Majd tekintete Paddy-re és rám tévedt. "Sziasztok, Jacob vagyok. Te ha nem tévedek Paddy lehetsz Tom legkisebb öccse. Te pedig"...fordult felém... "Elisabeth Linden. Várj, nem. Isabelle?"
"Az utóbbi." Mosolyogtam rá. "Neked akart Tom bemutatni az ebédszünetben ha jól sejtem." Abban a pillanatban Tom bezuhant az ajtón.
"Kaját! Vizet! Levegőt! Akármit!" Huppant le a kanapéra.

Hát sziasztok babáim!
Egy jópár hete már áll a story. Sajnos valahogy nem jön az isteni szikra. Gyakorlatilag ez csak egy fél részt tesz ki és kifejezetten jónak se mondanám. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy legkésőbb szerdáig összehozzak egy új részt. Köszönöm ha olvassátok az akadozások ellenére is, szeretlek titeket!😭💕