-Szóval akkor te egy farkasember vagy? – kérdezte Lucas bizonytalanul.
-Igen – válaszolt reszelős hangon Liam, a farkasember.
-Liam, te honnan is jöttél? – kérdeztem.
-Németországból. Ott vannak még társaim. Ők nem mertek idejönni, mert hallottak rólatok, és félnek tőletek.
-Rólunk? – néztem körbe bizonytalanul. Valaki elárult minket? Meglátottak volna?
-Igen, rólatok. Az egész földön ti vagytok a legagyobb alakváltó egyesület.
-Alakváltók – ismételte magában Tyler – igen, azok vagyunk, de annak mi köze hozzá, hogy a mi földünkre léptél? – Tyler nem igazán bízott Liamban.
Bár akkortájt még egyikünk sem bízott benne, csak én. Csak egy idegen lény volt, akiről nem tudunk semmit. De én bíztam benne. Nem próbált elszökni. Láthatóan feszengett, de nem akart se támadni, se menekülni.
-Beszélni kéne Jacobékkal – mondtam – De óvatosan kéne bemutatni téged. Nem igazán rajong az idegenekért – húztam a számat.
*
Hátamon Liammal száguldottam a szállás felé. A többiek nem értették, hogy vagyok képes egy ilyen dolgot cipelni magamon. Szerintük elmehetnék akkor már szánhúzó kutyának is. Pedig egyáltalán nem zavart Liam. Csak kicsit húzta a bundámat. Azt ki nem állhatom.
Megérkeztünk az erdő közepén álló nyolcszobás, emeletes faház elé. Liam megvakarta a fülem tövét, majd lepattant rólam. Ezt különösen megalázónak éreztem, ugyanis nem csak egy szobakutya vagyok, de elsiklottam mellette, nem akartam letépni a fejét. Pedig szívesen megmutattam volna, hogy nem csak egy kutya vagyok.
-Tyler, Lucas, menjetek, és keressétek meg Stevet – adtam ki a parancsot.
-Katie, nem mehetne, Aaron helyettem? Nem merlek itt hagyni – nézett gyilkos pillantásokkal Liamra.
Nagyot sóhajtottam, de beleegyeztem.
*
Az átváltozás könnyen ment, szinte levedlettem a farkasalakot. A ruháim mellettem hevertek: egy koszos, kopott feket alapon fehér feliratospóló, egy fekete csőfarmer, és egy baseball sapi. Felkaptam magamra őket, és már rohantam is ki a tornácra, ahol Jacob állt, mostanra némivel higgadtabban. Lucas már ecsetelte a fenyvesben történteket, így kibújhattam ez alól. Jacob sokkal jobban kiakad, mint gondoltam, amikor megtudta, hogy egy farkasember van a házban, és én a hátamon hurcolásztam.
-Szevasz Katie – mondta hűvösen – hallom elmentél málás szamárnak.
-Ha-ha nagyon vicces – morogtam rá – Mondott valamit? – böktem a fejemmel az ablak túloldalán háttal álló Liam felé.
-Nem sok használhatót – mondta Jacob helyett Lucas – csak annyit, hogy aranyos vagy.
Miközben ezt mondta arca elsötétült. Tudtam, hogy féltékeny.
