A napok röpültek, Liam pedig teljes lelki békében éldegéld egy csapat vérfarkas között. Ugyan a többiek nem szívesen tűrték meg, de muszáj volt nekik. Ha csak csúnyán is néztek rá, ott termettem, és megvédtem. Lucast ez rettenetesen zavarta, és nem állt velem szóba napokig.
Lassan mindent megtudtunk a keleti farkasemberekről. Rengetegen vannak, és kisebb csoportokat alkotva, törzsekben élnek a hegyekben. Liamat azért küldték, hogy szövetséget kössenek velünk. A mendemondáik szerint a közeljövőbem eljön a „nagy sötétség", ami ellen csak közös erővel szállhatunk szembe. Ebben erősen kételkedett az egész falka, de nem hazudtolhattuk meg a farkasembereket. Mint utóbb megtudtuk, igen pontosan tudják megjósolni a jövendőt.
A farkasember tanácsát megfogadva, elkezdtük szervezni az utunkat keletre. Összeszedünk még pár falkát, és együtt elmegyünk a farkasemberek törzseihez, hogy többet tudjunk meg az egészről. Erre viszont tökéletes kibúvó kellett mindannyiunknak. Ez április lévén elég nehéz volt, pedig rövid időn belül cselekednünk kellett, még ha vaklárma, akkor is.
A maroknyi falkánk tanácstalanul állt. Az ötletgazda szerepét senki nem vállalta magára. Ugyan voltak gyenge próbálkozások ötlettéren, de azok mind szánalmas, és gyenge felvetések voltak. A legjobb ötlet is csak a csoportos megszökés volt, melyet nem szívesen játszott volna meg senki. Az érettségiig szobafogságban lennék.
Végül abban egyeztünk meg, hogy ezt későbbre hagyjuk, inkább a közeli falkákat próbáljuk magunk mellé állítani. Nem sok sikerrel. A vérfarkasok többsége, akikkel beszéltünk, vagy sületlenségnek tartotta a legendákat, vagy csak nem volt hajlandó megöletni magát. Mire körbeértünk, csak egy falkát sikerült rávenni a szövetségre, a Szlovákiában, Gúta területén élő nagyobb farkasfalkát. Ők kevesebben voltak, mint mi, nem alaptalanul, nagyon viszolyogtak a farkasemberektől, pont úgy, mint ahogy Liam tőlük.
A mitikus lények többsége megpróbálta elkerülni egymás útját, így nem harcba keveredni, ami Európában igen nehéz volt, ugyanis tucatszám vannak magányos, elvadult, vagy kisebb falkákban élő vérfarkasok. Nem mintha csak a farkasok lennének ilyen népszerűek. Voltak itt vámpírok, alakváltók tömegével, rengeteg ősi legenda életrekelt itt. Errefele a farkasalakúak, és az alakváltók ugyan sokkal jobban el voltak terjedve, de még így is kinyúlt a területünk Románia nagy részére. Vámpírral nem is találkoztunk már évek óta. Amerikában rengeteg élt, de a mi területünket mindenképp nagy ívben elkerülték.
