-M-mi?? Te megőrültél?? Nem tudom feltünt-e de a hugoddal járok! -válaszoltam idegessen-
-Feltünt-forgatta meg szemeit-.. De ez nem feltétlenül jelenti azt hogy nem vagy féltékeny -vigyorog-
-De... Ez automatikusan azt jelenti.. -válaszolom még mindig zavarodottan a közelségétől-
Igazán? -kérdezi egy hatalmas önelégült vigyorral az arcán-
-I-igen, és most ha nem haragszol tényleg a mosdóba készültem-válaszoltam bizonytalanul-
-És ha megharagszom? -kérdezi egyik szemöldökét felvonva-
-Az már a te bajod-mormogtam oda neki, majd megsem várva a reakcióját ott hagytam-hihetetlen hogy lehet valaki ilyen? Tényleg semmit sem jelent neki hogy én a hugával vagyok együtt? Mert ahogy észrevettem őt ez egy cseppet sem érdekli-kimentem a mosdóba megigazítgattam a hajam, és megmostam az arcom hideg vízzel, majd indultam is vissza az ebédlőbe, de VALAKINEK természetessen belém kellet jönni miközben jött le a lépcsőn-
-Ha oda figyelnél a külvilágra és nem csak azt a szar telefont nyomkodád elkerülhetnénk az ilyen helyzeteket-förmedtem rá a fölöttem tornyosuló lányra-
-Hmmm hát nem is tudom... Nekem tetszenének az ilyen helyzetek-vigyorog rám perverzen-mire önkéntelenül is elnevetem magam-
-Na gyere.. -állt fel és nyújtotta oda a kezét, amit először kételkedve de elfogadtam-vissza mentünk a nappaliban és leültünk a helyükre-
-Ez sokáig tartott-mondta suttogva, rám se nézve Emily-mire én szinte rögtön nyúltam a kezéért hogy megfoghassam-
-Em, nyugii-szorítottam egyet a kezén, egy bátorító mosoly kíséretében-mire ő csak egy apró mosolyt küldött felém-
A vacsora további része kínos csendben telt, és Sophie végig tartotta a szemkontaktust Weawerlyvel ami őszintén szólva az őrületbe kergetett, vacsora után Emilyvel felmentünk filmezni, de természetesen én 10 perc után el is aludtam, reggel Emilyvel találtam szembe magam aki épp az arcom fürkészte
-Tudod hogy nem szeretem, ha alvás közbe bámulsz-mondtam reggeli rekedtes hangomon-
-Tudom...de ez sosem akadályoz meg-vigyorgott, mire gyengéden a vállába boxoltam, majd elkezdtem az ajkait bámulni, de direkt nem csókoltam meg, ezzel is az őrületbe kergetve őt, amit őszintén szólva imádtam csinálni-
-Ahjj fejezd már be-mondta szenvedően(ilyen szó van egyáltalán? Na mindegy szerk.😂), majd forró vágytól izzó ajkait az enyémre nyomta, nyelve szinte azonnal bejutás kérve, amit még is adtam neki berobbant a számba, nyelveink táncot jártak, mikor is felém nehezedett és úgy folytattuk, épp készültem lehámozni róla a felsőjét, mikor berontottak az ajtón-
-Ohh...Oh.... Oh...basszus! Nem láttam semmit, nem láttam semmit-üvöltözött miközben eltakarta a szemét Sophie-majd ránkcsapta az ajtót, mire mindkettönkből egyszerre kitört a nevetés-
-Ez nagyon ciki volt-mondta még mindig nevetve Emily-
-Az, viszont le kéne menni, mert szerintem a reggeliről akart szólni Sophie-mondtam mire Em csak felsóhajtott egy nagyot, majd felöltöztünk, elvégeztük a reggeli rutinunk, lementünk, és leültünk az asztalhoz-
-Mi volt ez a kiabálás?-kérdezi felvont szemöldökkel, és egy perverz mosollyal az arcán Zack-
-Jaa... Hát csak véletlen megláttam...valamit.. Öhmm...amit nem kellet volna-mondta zavarodottan Sophie-....Vagyis nem láttam-javította ki magát, elpirulva-
-Csak legközelebb kopogj-mormogta maga elé Emily-mire valószínűleg Weawerlynek leesett miről van szó, ugyanis egyből, villámokat szórt Emilyre, rám pedig mintha csalódottan nézett volna, de nem értem, miért? Mármint, oké hogy nem túl kényelmes neki a téma, hiszen ha úgyvesszük "megrontom" a hugát, de mit várt? Hogy majd nem fekszünk le? Vagy mégis mit? Mi ez a csalódott nézés? Nem értem... -
-Khmmm... Gyerekek, lehetne hogy ezt nem az asztalnál tárgyalnátok meg-mondta Mary, ezzel le is zárva a témát-a reggeli további része halk társalgásokból állt, mindenki beszélt mindenkivel, próbáltam kihallgatni Weawerlyék miről beszéltek, de mindössze annyit tudtam kivenni hogy valami buliról beszélgettek, ahova mennek majd este-Reggeli után mindenki elvonult a saját dolgára, mi Emmel elmentünk a parkba sétálni, majd később ebédelni, beszélgettünk, majd az erdőben sétálgattunk, este pedig vidámparkba mentünk-
-Jól éreztem, ma magam-mondta Em hazafelé jövet-
-Én is, de legközelebb melegebben öltözzünk, meg fagyom-mondtam, vacogva, az egyszál szoknyában, és polóban lévő lánynak-
-Én is-válaszolta szintén vacogva, de szerencsére már az ajtó előtt-bementünk, majd Emily felment mert azt mondta elfáradt, én pedig lefeküdtem a kanapéra és elkezdtem Tv-t nézni, már úgy egy órája néztem a tv-t, mikor Weawerly szédelgett be az ajtón, és olyan szaga volt mint egy boroshordónak-
-Hééé Hopeee szijjjaa-jött oda hozzám össze vissza dölöngélve-majd hirtelen konkrétan ahogy a kanapén feküdtem, rám feküdt és egy hirtelen mozdulattal átölelt-
-Jézusom Weawerly... Mennyit ittál? -suttogtam mivel valószínűleg már mindenki alszik-
-Ééénnn?? Mi? Nheeemm... Egyv.. Egy-talhán két pohárkávll-mondta még mindig rajtam feküdve, és egyre közelebb hajolt, míg nem.... -
És ez lett volna a negyedik rész amivel tudom, tudom RENGETEGET késtem vele, és nem akarok magyarázkodni, lett volna időm, csak egyszerüen semmi ötletem nem volt, mivel nem akarom rögtön az elején kivégezni a sztorit, és nem akarom hogy olyan rövid legyen, de szerintem látszik is abból amilyen unalmas/rövid lett hogy mennyire nincs ötletem hogy mit merre hogyan, de nyugi nemsokára és most tényleg nem kell ennyit várni, jövök az új résszel addig is kitartást, és köszönöm annak aki elolvasta! ❤❤

YOU ARE READING
My girlfriend's Sister
Teen Fiction"Utállak....csak valahogy mégsem..." Milyen az ha az ember beleszeret a barátnője nővérébe? Hope Baker 17 éves lány aki utálja párja Emily nővérét...vagy mégsem? Olvasd tovább és megtudod...