My girlfriend's Sister

12.

-Én is szeretlek-mondta ki félénken-úgy egy perc kínos csönd után megszólaltam:

-Öhmmm akkooor most mi lesz?

-Hogy érted hogy mi lesz?-kérdezte-

-Hát kint vár a nappaliban a barátnőd-néztem rá kissé szúrós szemekkel, kihangsúlyozva a barátnő szót-

-Jaaaa tényleeeeg... hát igazándiból ő nem is a barátnőm-mondta kicsit szégyenkezve-

-Mi? Mi az hogy nem is a barátnőd?-értetlenkedtem-

-Háát lehetséges hogy megkértem hogy játsza el hogy a barátnőm-

-Aaaahhh tee-nevettem fel, majd hosszas szemezés után ajkaira tapadtam-

-Igen, ez hiányzott már-nevetett fel ő is-

-Vissza megyünk?-kérdeztem-

-Vissza kéne, de nincs kedvem... nem szökhetnénk meg?-kérdezte majd a kezeit a csípőmre tette-

-De bolond vagy-nevettem-nem szökhetünk meg sajnos-nevettem, majd egy újabb csókba húztam-

-Hmm van egy ötletem. Gyere!-mondta, majd már húzott is vissza a többiekhez-

-Az egyik barátom most hívott, hogy valami Francia srác kötekedik vele, és hogy szerezzek gyorsan valakit. És ami azt illeti Hope beszél Franciául. Igaz Hope?-fordult felém-

-Mi? Ooooo igeeen, igen én-én... igen-

-Te beszélsz Franc..... Oo ja tényleg.. igen, jolvan hát akkor menjetek csak-mondta Emily majd rám kacsintott-
———————————————————————-
-Soha nem hittem volna hogy egyszer így itt fogunk ülni. Egymás mellet, egy tenger parton- Még a legvadabb álmaimban sem mertem ilyenekről ábrándozni-mondta Weawerly a csillagokat bámulva.-

-Emlékszel mikor először találkoztunk?-nevettem fel-

-Hogy is felejthetném-nevetett ő is-Azt hiszem tudat alatt már akkor éreztem.... éreztem hogy nem leszel közömbös...-mondta elkalandozva-

-Hmmm szóval mégsem volt olyan rossz benyomás, mikor telibe fejeltelek...-nevettem-

-Éés a romantikus hangulatnak lőttek-nevetett ő is-

-Bocsi-biggyesztettem le ajkaim, majd hol a szemeim, hol a szám között cikázott tekintete, majd megcsókolt. De nem úgy ahogy eddig, ebbe minden érzelmét, minden emlékét, és szeretetét bele vitte. De semmi sem tart örökké, és egyszer csak elfogyott a levegőnk, úgyhogy egy utolsó szájra puszi után elváltak ajkaink-

-Szeretlek-nézett mélyen a szemeimbe-

-Szeretlek-mondtam majd ismét egy csókba húztam-

Órákig ott ülhettünk a parton, de mintha csak percek teltek volna el.

-Indulnunk kéne.-szakította
meg már nem is tudom hányadik csók csatánkat az este folyamán-

-Igen, kéne.-hajtottam le a fejem-Nem akarom hogy ez az este véget érjen-

-Hidd el én sem. Egyszer azonban mindennek vége kell hogy legyen, ez az élet rendje. De tudod, ettől lesz szép az egész, ennek az estének vége lesz, de én holnap is itt leszek, nem kell félned. Én mindig itt leszek neked. Nincs több titok, és nincs több hazugság. Nem szeretnélek elveszíteni. Soha.-nézett mélyén a szemeimbe-
Ahhjjj-sóhajtott fel-

-Mi az?- kérdeztem mosolyogva-

-Mond mit művelsz velem?-kérdezte nevetve-
Én sosem voltam az az érzelgős, undorítóan nyálas és romantikus típus. De látod mit művelsz velem. Mintha minden szerelmes számnak, minden csöpögős könyvnek megtaláltam volna az értelmét. A csillagokat is le hoznám neked, és még többet.-csókolt meg ismét-de most már menjünk-nevetett fel-
———————————————————————
-Sshhhhh.. halkan-nevettem-így meg fognak minket hallani-

-Nemérdekeeeeeel-nevetett a kissé már ittas lány mellettem-

-Talán nem volt olyan jó ötlet egy éjjel nappalból szerzett, dobozos, 300ft-os rozéra bízni magunkat-nevettem-majd nagy nehezen kinyitottam a bejárati ajtót-

Az ajtón belépve nem várt látvány fogadott.

-Hűhhaaaaa, ezek most tényleg?-nevetett a lány mellettem-

-Ugye tudja hogy mi is halljuk?-kérdezte Emily, majd gyorsan magára húzta a polóját, és a mellettem botladozó, és indokolatlanul jó kedvű lányra mutatott-

-Ti mégis mióta... vagy most mi?-próbáltam egy értelmes kérdést megfogalmazni-
-Háát miután elmentetek, elkezdtük kicsit jobban megismerni egymást Weawerly barátnőjével, aki mint ki derült nem is a barátnője-nevetett Emily-Ugye nem baj?-kérdezte riadtan-

-Neeem, engem nem érdekel ha kavartok-mondta Weawerly, majd maga után húzott a szobájába-

-Szóvaal most mit csináljunk?-kérdezte perverz mosolyra húzva száját-

-Ilyen állapotban, szerintem csak aludjunk-nevettem fel-

-Lehet hogy a mondatok megfogalmazásában nem túl segítőkész most a nyelvem, de másban nagyon is az lenne-kacsintott rám, és őszintén szólva ebbe mondatba nem kicsit pirultam bele-