A természet lánya [Stark Lánya ff.] SZÜNETEL

Már megint Hukk

Még ölelgettük egymást aztán leültünk a kanapéra.

-Kérlek mondj el mindent ami veled történt.

-6 éve-kezdtem a mesélést- amikor elraboltak olyan kicsinek éreztem magam. Csak 11 éves voltam. Az első emlékem az amint egy szék szerűségből kijövök. Aztán jött a báró. Próbálkozott nyájasan beszélni hozzám de nem igazán ment neki.

Próbált meggyőzni róla,hogy a H.Y.D.R.A jó és a világnak akarnak segíteni. Mint kisgyerek ezt nem igazán értettem ezért megkérdeztem.Öltök embereket? A válasza igen volt. Én a szemébe néztem és megmondtam aki embereket öl az nem jó ember.

Ekkor kaptam a cellám Pietro és Wan mellett. Közöttük voltam. A falon át beszélgettünk. Azonnal elkaptuk a közös fonalat.
Ezek után minden felgyorsult. Rá egy évre a bottól szupergyors lettem és irányítani tudom a természet rendjét. Fájdalmas volt. Akkor volt az egyetlen pillanat amikor Pietrót könnyezni láttam. Csontig hatoló volt a fájdalom. Mintha egyszerre mindenhova tűt szúrnának belém.

-Sajnálom. Ez az én hibám.-mondta Anya.-Egy anya lányának nem szabadna ilyet megélnie.-sírta.

-Te érintetted hozzám a botot?-kérdeztem.Megrázta a fejét.-Akkor nem a te hibád. És ha egy családban akármi hiba van az csak a férfi hibája lehet.-mondtam mosolyogva.

Ő is felnevetett jóízűen.

-Jó kis elmélet-jött apa-de nem igazán tetszik.

Leült anya mellé a kanapéra és megcsókolta. Olyan szép pár.

-Nem vagy éhes?-kérdezte. Nekem felcsillant a szemem.-ezt egy igennek veszem. Mit rendeljek?-kérdezte.

-Sajtburgert.-mondtam erre anyu ijedten nézett rám apa meg felnevetett. De olyan öblösen.-Rosszat mondtam?

-Nem,nem csak amikor kiszabadultam a születésed előtt egy táborból akkor én is azt akartam először enni.De Péntek. Hallottad a hölgyet:Sajtburgert neki.-emelte fel szimpadiasan a kezeit.

-Igenis Uram.

Elkezdtünk lefele sétálni nekem pedig durva kilóméter hiányom volt. A lábam remegett a kezemmel együtt. Duracelnyuszival ha vissza tartjuk a sebességünket ilyenek leszünk.Mint a 70 éves öregasszonyok akik idegbetegek és remeg a kezük.

-Uram ég Írisz a kezed és a lábad-vette észre anya.

Apa elkapta finoman a kezem és vizslatni kezdte.

-Semmi bajom. Csak....

-Semmi bajod?Remeg a kezed mint egy idegbeteg nyanyának.-vágott a szavamba.

-Semmi bajom csak kilóméterhiányom van. Ha futnék egy adagot akkor már nem lenne semmi bajom.

-Akkor mire....-de jött Pi.És félbeszakította anyát.Képletesen.

-Már megint visszatartod az erőd.-állapította meg Pí.-Verseny a konyháig?-kérdezte.

-Nem tudom hol van Pietro-mondtam egy mindent tudó mosollyal.

-Lépcsőn le és a 45 emeleten van.-mondta apa.

Odaálltam a falhoz a startra. Becsuktam a szemem és koncentráltam. Minden erőmet a lábamba vezettem.

Péntek lejátszott egy egy hangfájlt.

3,2,1 és a puffanás.

Kilőttem mint egy rakéta. Le a lépcsőn és a 45.emeleten ki.
Amikor kiértem az ajtón befutottam a szoba közepére és megfordultam. Pietro sehol.

Rá jópár egész másodpercre megérkezett.

-Ms.Stark ideje 5.55 másodpercek lett jobb. Gratulálok.

-Hogy vagy ilyen gyors. Rámvertél több mint 5 másodpercet.-mondta csodálkozva.

-Majdnem 6 másodperc?-kérdezte Bruce.-Milyen gyorsan tudsz te futni Írisz?-kérdezte.Már válaszoltam volna de beléptek valakik.

-Elég gyorsan ahoz,hogy beálljon Bosszuállónak.-mondta Hukk.

Pietro vállának kapaszlodva nevettem. De szinte görcsösen.

-Kigyőzött?-lépett ki az ajtón Apa.-Fury. Maga mit keres már megint itt? És mit tett a lányommal.

-Én nyertem apa. 6 másodperc rávágással. És a másik pedig.Hukk kapitány. Maga miért hord mindig feketét rá vág magára vagy 30 évet. A fekete csak nekem áll jól.

-Örülök hogy kinevette magát de ha nem áll be bosszuállónak kénytelen vagyok elkapni önt.-mondta hivatalosan.

Apa lépett volna előre de megállítottam. Mosolyogva nyújtottam a csuklóm Hukk-nak

-Köszönöm a viccet.

Hukk furán nézett rám de billentett a fejével és rám rakták az elektromos karperecet.

-Ha szökni próbál árammal megrázzuk. Annyival hogy épphogy eszméleténél maradjon.-mondta ördögien.

A többiek is már furán néztek.Már kezdtem volna beszélni de Wanda nevetni kezdett.

-Írisz. Ez haláli.-nevetett. Gondolom látta a tervem.

-Hukk. Kössünk alkut.-ajánlottam. Érdeklődve bólintott-Ha leszedem ezt a játékbilincset leszáll rólam mondjuk 5 évig.Ha nem sikerül beállok bosszuállónak.

-Rendben.-oda adta a kezét és ahogy tudta megrázta a kezem.

Leültem a kőre és elkezdtem hűteni a bilincset.
De Hukk megnyomta az elektromos gombot.

Sziasztok. Bocsi a nagy kihagyás miatt. De már itt vagyok. Minden hétfőn jönnek a részek. Most egy hosszabb rész jött kárpótlásul.

Puszi👅👄