A természet lánya [Stark Lánya ff.] SZÜNETEL

Nézzük kinek nagyöbb

Gyorsan kifutottam az edzőteremből és a konyhát vettem célba. Most sikerült elsőre. Hurrá

Kinyitottam a hűtő ajtaját és bedugtam a fejem.

Hús. Csirke, disznó, marha. Hol vagyok? A vágóhídon?

Kivettem egy adag csirkét és bedobtam a sütőbe egy adag sajttal és sóval. A H.Y.D.R.A nem igazán tanít meg főzni csak annyira amennyire muszáj. Közben oda sprinteltem az ablakhoz és kinéztem rajta. Amerika. Óriásinak éreztem magam. Legyőzhetetlennek. Amikor úgy gondolod tiéd a világ. Aztán a sütő csippant és futottam. A forró csirkét tányérra szedtem egy kis zöldséggel és mentem a szobámba.

Szépen lassan nyammogtam a hamim amikor Thor bekopogott az ajtómon.
Mit keres itt este 10-kor?

-Üdv Starkék leánya. Van kedved velem beszélgetni? -kérdezte A mennydörges Istene.

Kérdőn néztem rá. Miről tudnék én beszélni egy skandináv Istennel?

-Rendben.-válaszoltam mosolyogva. Felvettem a pulcsim és futottam az ajtóig.

-Na és milyen Asgard? -kérdeztem kíváncsian. Végül is kit ne érdekelne egy másik világ.

És elkezdett beszélni. Mesélt a családjáról a Bifrostről és elmesélte milyen az élet ott..

-És minden este olyan lakomát tartunk mintha az lenne az utolsó. Annyi csirke marha és minden finomság amíg a szem ellát. Hiányzik. -mesélte áhítattal. Honvágy csillogott a szemében. Szívás- Úgy hallottam képes vagy irányítani a villámokat. Megnézhetném?-kérdezte. Pont felértünk a tetőre. Kinyitotta nekem az ajtót és előre engedett.

Kiléptem a friss levegőre és szinte teljesen feltöltődtem. Király érzés volt. A csillagok az égen gyönyörűen ragyogtak.

-Nem vagyok benne biztos hogy ez jó ötlet. Mi van ha valami baj történik? -mondtam aggodalmasan.

-Amíg engem látsz Starkék leánya nem lesz semmi baj -mondta és felemelte a mjölnirt. Möjmöj

Én is az ég felé néztem és koncentráltam. Thor elkezdett villámokat csináni én pedig elfojtottam őket így nem történt semmi. A mjölnir villamlott de semmi több. Ekkor elképedve rámnézett. Az arca komoly koncentrációt sugárzott. Ha király vagyok.

Felemelte a másik kezét is és így egy kisebb villám látszódott de semmi több. Én még mindig csak néztem az eget elfehéredett szemekkel.

-Thor elengedem.-mondtam kiabálva. -Figyelj

Na ekkor történt a baj. A villámok erelye gyengült ezért elengedtem magam. Azt gondoltam hallotta amit mondtam ezért vissza vett. Nem koncentráltam. De Thor ezt nem vette észre ő nyomatta a villámokat 1000el. Mire rájött megtörtént a baj.

Mivel Thor nem figyelt rám csak a villámaira olyan villámokat csapott mint még soha. Én Pedig rosszkor voltam rossz helyen és belémcsapott egymás után háromszor.

Vagy 50 méterrel alréb csapódtam a földbe. Épphogy csak a tetőn maradtam. A testem a rengeteg energia miatt elkezdett rászkódni. Olyan volt mintha az energia szétakarná hasítani a testem. van mikor nem futok akkor is felgyülemlik egy csomó energia de az semmi ehhez képest. Fájt. Piszkosul

A világ elkezdett sötétedni körülöttem. Lehet ezek lesznek az utolsó szavaim. Legyen valami frappáns:

-Áú- nyögtem ki nagy nehezen

Hát ez annyira nem jött össze

Meg arra emlékszem hogy Thor a karjaiban tartott és Apu nevét kiabálta. Az utolsó dolog amit láttam hogy Pietro behúz egyet Möjmöjnek.