A természet lánya [Stark Lánya ff.] SZÜNETEL

Zöldtea

  Reggel amikor felkeltem,annyira kómásan néztem ki mintha egy zombi lettem volna. Beálltam a zuhany alá. Hagytam hogy a jég hideg víz lehűtse a testem. Szerelmes vagyok. Hülyeség. Megtörölköztem, megmostam a fogam és kifésültem a barna loboncom. Felkaptam egy ruha szettet:

(Persze a sapi meg a rúzs nélkül.

És mentem megkeresni a konyhát. Amint berobogtam oda egy kómás Bosszuállók csapatot láttam. Esküszöm Clint a kanállal a kezében alszik. Steve ül egy széken ahogy Bruce,apa és Wanda.

-Jó reggelt. -köszöntem vidáman.

A felfedezésemen kívül-ami lehet nem is igaz-rég aludtam ilyen jól. Puha meleg ágyban, csendben egy szóbában nem pedig egy cellában. És rémálmom sem volt Bruce altatóinak hála. Végre úgy érzem mintha sisen lenne az élete.

-'Reggelt. -kaptam egy morgás szerűséget.

Odalibbentem a kávéfőzőhöz és töltöttem mindenkinek még egy bögre feketenedűt.

Vissza tettem a főzőállomásba a kannát és főztem még egy adagot.  Aztán benyúltam a szekrénybe egy teafilterért de akárhogy nyújtózkodtam nem értem el.

Már majdnem feladtam amikor a fenekemnek nyomódott két láb és a hátamnak egy kidolgozott felsőtest. Levegőt se mertem venni.  Gyorsan megfordultam és Pietro türkiz szemeivel találkoztam.

Könnyű szerrel levettem nekem a teát és oda nyújtotta. Közben a szemkontaktust nem megtörve. Elvettem tőle a teámat de nem tudtam megmozdulni. Ott maradtam Pietro és a pult között kezemben egy doboz teával.

A szeméröl leljebb csúszott a tekintetem a szájára. Olyan szép íves, dús ajkai vannak. Amint észrevette,féloldalas mosollyra mozdultak azok a bőrcsíkok. Feljebb néztem, mert azok a szemek hívtak. De Pi szeme sem engem figyelt hanem ő is az ajkaimra koncentrált.

-khm. -köszörülte meg a torkát apa mire mind a ketten szétrebbentünk. Megszorítottam a zöldtea dobozát és a már felforralt vizembe beledobtam a filtert és kavargatni kezdtem.

-Köszi Pi a segítséget- mondtam hangosan. Ő erre elmosolyodott és elfutott. Azt a pimasz mindenit. Ha megittam a teámat utánna futok és addig verem ameddig van kedve még mosolyogni.

Mély levegőt vettem.
Kortyoltam egyet a keserű koffeinembe.

Apa még mindig csúnyán nézett rám.

-Csak a teámat vette le. Nem értem el. -magyarázkodtam.

Vissza tettem a teámat egy alacsonyabb polcra és a teámat szürcsölgetve ültem egy bárszékre.

-Nem Pietroval van a bajom hanem mert látom a hasad. -mutatott az 5 centis helyre ahol nem takarta a ruha. -De persze Pietro sem tetszik a közeledben. -magyarázta.

-Apa..-nyögtem-Pietro az egyetlen barátom. Persze ott van Wan is de ők ketten tudják csak min mentem keresztül a báró kezei között. És Pietro az egyetlen akivel nem érzem magam...szörnynek. -mondtam a végét akadozva. Ez az igazság volt.

-Nem vagy szörny, picúr. -jött apa és szorosan megölelt.

Szeretem ha apa megölel.

-És ha szörny lenne már kiiktattam volna magát. -jött a szobába Hukk.

Komolyan megtanítom kopogni..

Na itt a kövi rész. Nagyon nagyon sajnálom hogy ennyit csúsztam. Most lettem szakgimis és elégge zavarosak a dolgok. De visszatértem egyesek örömér mások szomorúságára.

Puszi. 👄👅