Szerelmes lettem a suli rossz fiújába?!

Part 10: Péntektől az indulásig

*Még mindig péntek: első óra*

Pont a matekóra felénél jártunk, mikor bejött az osztályfőnök.

-Jó napot mindenkinek! Elnézést a zavarásért, csak el szeretném kérni pár pillanatra 3 diákot!

-Kik azok?- kérdezte a matektanár.

-Yamila, Zsófi, és ChingChun. 

-Rendben, menjenek- majd kiléptünk az ajtón. Belekezdett az ofő a mondókájába:

-Tehát, a kirándulással kapcsolatban szeretnék veletek beszélni. Nem tudom, hogy kit érint, és kit nem, de a párok egy szobában alhatnak, mert minden szobában egy kétszemélyes ágy van- itt Yam-mal összenéztünk.- De csak egy feltétellel!

-Éspedig?- kérdeztem meg.

-Nincs huncutkodás! Nem akarunk terhes diákokat.

-Persze, persze... De csak egy kicsit lehetne? Jól esne a túra után...

-NEM! És mi az, hogy kicsit?! Hm?! Az én időmben még nem ez volt a szórakozás! De nyomás vissza órára, mielőtt meggondolom magam!

-Rendben tanárnő! Köszönjük! Viszlát!

-Viszontlátásra!- majd visszamentünk a terembe ahol javában folyt az óra. Rákérdezett a tanár:

-Miről volt szó?- erre ChingChun felelt.

-A kirándulásról. A párok egy szobában alhatnak- itt mindenki rám nézett. Én meg csak elpirultam.

-Miért nézett mindenki Zsófira?

-Csak, mert nemrég jöttem össze egy fiúval...

-Még azt hittem, hogy lánnyal- nevetett fel a tanár, és az ő példáját követve az egész osztály röhögcsélni kezdett. Ezen kívül semmi nem történt.

*Suli után*  

-Na és, mióta? Pontos választ kérek!- drága Yam... Túl kíváncsi vagy. Hamar megöregszel. Eközben összenéztünk Norbival, majd egyszerre válaszoltunk:

-Vasárnap- Hugo is rákérdezett egy olyan dologra, amit inkább Norbi válaszolt meg, nagy beleéléssel.

-Na és, hogyan?

-Yam emlékszel, hogy amikor Zsófival találkoztatok, akkor elvittem onnan?

-Aha.

-Nah. Hazavittem. Mármint hozzám. Ott megint csókolóztunk. Azután megkérdezte Zsófi, hogy mi hogyan állunk- közbeszólt Hugo.

-Te meg azt mondtad, hogy csak te állsz.

-Pontosan- nevettem fel, miközben a helyes választ mondtam.

-Jó, mindegy. És akkor kérdeztem meg, hogy lenne-e a barátnőm. És igent mondott. Meg persze mi ronthatja el ezt a romantikus pillanatot?! Az apám.

-Az még mindig él?- kérdezte Hugo. Elfelejtettem említeni, hogy a napokban elmeséltem mindent Yam-nak, szóval nem értetlenkedett.  Persze a barátnős, pasis, csókolózós részt kihagyva. Mármint, csak annyit mondtam, hogy Norbinál voltam.

-Sajna. De mindegy. Ti már összepakoltatok?- Hugo és Yam egyszerre válaszolt:

-Nagyjából- olyan jó párt alkotnának... De akkor még nem tudtam semmiről...

-Jó mert én még el se kezdtem- feleltük egyszerre a barátommal.  Majd felnevettünk mind a négyen.

-Nah ebben is hasonlítotok.