Szerelmes lettem a suli rossz fiújába?!

Part 17: Pedig eltudnálak titeket képzelni

-Oké, menjünk!- fogtam meg a cuccaimat. Yam is felment értük, viszont negyed óra múlva se ért vissza...

Nagy nehezen lejött Yam, viszont nem voltak nála a cuccai:

-Légy szíves lehoznátok a cuccaimat?

-Persze...- majd le is hoztuk őket. Mikor visszaértünk odaadtuk Yam-nak a bőröndjeit, mire elindult a reptérre. Mondta, hogy ne menjünk utána, és mi így is tettük. Megint Hugo csinált valamit?

Mikor a reptérre értünk, változtak a párok annyival, hogy Chin Há-val ül, és Yam pedig Márkkal. Igen... Valamit csinált megint Hugo...

-Szerinted mit csinált Hugo?- néztem rá Norbira.

-Baromságot. De rohadt nagyot- viszont én csak bólintottam.- Fáradt vagy?

-Igen. Te?

-Én is, nyugi- majd felnevettünk.- Megint belefeküdhetek az öledbe?- nézett rám csillogó szemekkel.

-Persze- és mikor elkezdtem nevetni ismét, már az ölembe volt hajtva a feje. Ismételten adtam egy puszit az ajkaira, majd álomba is szenderült. Nekem sokkal ezután sikerült csak elaludnom, mert gondolkoztam Yam-ékon. Éreztem, hogy valaki (khm.. Norbi) elkezd puszikat hinteni a nyakamra, és az arcomra is. Nehezen ki tudtam nyitni a szemem, és álmosan néztem rá:

-Hm?

-Unatkozooooooook- mire felnevettem. Elkezdtünk beszélgetni, de csak úgy a semmiről.

-Kérjük, a gépjárművön tartózkodókat, kapcsolják be az öveiket, mert elkezdjük a leszállást- mire mi így is tettünk.

-Akkor sziasztok!- majd mentünk haza. Norbi hazakísért, és behívtam egy kicsit:

-Bejössz?

-Aha. Mit csinálunk?- majd rám nézett perverzen.

-Semmi olyat amilyet te gondolsz!

-Na és... Mire gondolok?

-Tudod te azt...

-Hm... De kíváncsi vagyok, hogy te mit gondolsz, hogy én mit gondolok.

-Nem. Te csak azt akarod, hogy kimondjam- majd rávigyorogtam.- Macskázni fogunk.

-Én cicázni fogok a Cicámmal- majd adott egy puszit az ajkaimra, viszont ezzel nem voltam megelégedve, úgyhogy visszahúztam egy csókra.

-Csak egy randin voltatok, mi?- mikor megfordultam, a vigyorgó anyukámmal találtam magam szemben (na ez biztos értelmetlen, de értitek 😂 írói szerk.). Igen... Lehet, hogy elfelejtettem neki szólni...

-Hát... Öhm...

-Komolyan elfelejtettél szólni rólam?- majd kiröhögött.

-Hát... Lehet...- már a paradicsom is irigyelte a színemet... Viszont megmentette a helyzetemet a telefonom csipogása:

Yam: Hali! Nincsenek itthon a szüleim, van kedvetek átjönni?

Megmutattam Norbinak a telómat:

-Elmegyünk Zsó?

-Hova?- kérdezett rá anyu.

-Öhm.. Hát... Tudom, hogy csak most jöttünk vissza, de... Elmehetünk Yam-hoz? Tudod az egyik legjobb barátnőmhöz...

-Persze! Menj csak! Gimiben a barátok a legfontosabbak!

-De anya ez nem igaz! Ti is fontosak vagytok!

-Tudom. Menjetek csak!

-Köszi. Csak előtte még lepakolnánk.

-Rendben!- ezután fel is mentünk a szobámba. Leraktam a bőröndömet, és konkrétan beestem az ágyba, ahova követett Norbi is. Felnevettünk, majd egymás felé fordultunk. Adott egy puszit a számra, majd elvált tőlem. Egy ideig ezzel kínzott, majd fölém kerekedett. A kezeimet a fejem fölött lefogta, és megcsókolt. Hosszasan.