Szerelmes lettem a suli rossz fiújába?!

Yam és Márk?

-Hmm hiszel nekem? És ha azt mondom, hogy én vagyok macskanő?

-Te vagy az én Cicanőm- majd rám kacsintott, mire én morogtam egyet.- Most megsértődtél?

-És ha igen? Kiengesztelsz?

-Nem ezt mondtad a kiránduláson is?

-Dehogynem.

-Na mindegy... De akkor megyek is... Jó éjt!- viszont visszahúztam a kezénél fogva, és most én kezdeményeztem. Meglephette a tettem, de visszacsókolt. Átölelte a derekamat, míg én a nyakát. Beletúrtam a hajába, amivel sikerült egy nyögést kicsalnom belőle, így belemosolyogtam a csókba. Viszont minden jó pillanatot el kell rontani, és ez most sem volt másképp. De kicsoda? A bátyám.

-Ne itt cseréljétek a nyálatokat, és ne most! Zsófi azonnal gyere be, mert megfázol!

-Ahj Gergő... Tudod, mi most...

-Tudom! Nekem is VOLT barátnőm, és mi is ezt csináltuk! De 19 vagyok, és te- mutatott rám- 14, te pedig- majd rámutatott Norbira- 15! Ezt nem csinálhatjátok folyton! Higgyétek el, nekem is volt ilyen kapcsolatom! Nem tartott tovább 2 hónapnál!- ezzel a beszólással Norbi fel is idegesítette magát, aminek hangot is adott:

-Basszus ha már neked nem sikerül egy normális kapcsolatot összehoznod, akkor azt ne másokon vezesd le!

-Te ebbe ne szólj bele, vagy bajok lesznek!

-Gergő fogd már fel, hogy ő a barátom! Csak fogadd el, hogy van ilyenem, és szeretem őt!

-Zsófi fogadjunk, hogy csak kihasznál!

-Dehogy használom ki! Hülye vagy?!

-Norbi én már ismerlek! De azt sem tudom, hogy mikor jöttetek össze! Ha jól emlékszem megtiltottam, hogy elhívd akárhova!

-Nem érdekel!

-Akkor meg miért kérdeztél meg róla? HM? Meg édes, drága Zsófikám, MÉGIS MIKOR AKARTÁL SZÓLNI A KAPCSOLATOTOKRÓL? HM? EZT IS ANYUTÓL TUDTAM MEG! MI A SZARÉRT NEM VAGY KÉPES SZÓLNI NEKEM? HMMM?

-Anyunak sem szóltam erről, oké?!

-És miért nem? Nem bízol bennünk?

-Dehogy! Csak elfelejtettem, oké?

-Nem, k*rvára nem oké! Basszus elfeledkeztél Norbiról?

-Nem, csak...

-Elvakított a "szerelem", mi?- a szerelem szót persze próbálta minél gúnyosabban kimondani. Szerencsére ennek a vitának anyu vetett véget. Ennyire hangosak voltunk?

-Elég lesz gyerekek!- majd megkérdeztem anyut.

-Nem aludhatnék Norbinál?

-Mi?!- kapta fel a fejét az említett, mire csak megfogtam a kezét.

-De persze, csak akkor menj fel a cuccaidért!

-Jó jó- majd így is tettünk.

-Cica miért? Tudod, hogy ott van az apám! Nem engedlek oda!- csak sóhajtva válaszoltam.

-Kérlek Norbi! Csak most az egyszer!

-Ahj... De mindig velem leszel!

-Persze- ezt követően megcsókoltam. Mikor végeztünk egymással, lementünk, és elköszöntünk.- Akkor mi megyünk is! Sziasztok!

-Sziasztok!

Mikor beértünk a házba, síri csend fogadott.

-Senki sincs itthon?