SCARY LOVE //H.S//

/1/

A bőröndöm be volt már pakolva,teljesen készen álltam arra,hogy egy új életet kezdjek és a gimis éveket lezárva új dolgokba vágjak.
Szemeim csak úgy ragadtak le álmosságom miatt.
Mióta anyu és apu elvált az élet nagyon megváltozott.Hiányzott a családi idill.Tanulási eredményeim inkább csak javultak mert valahogy bizonyítani akartam és ez teljesen át alakította az életem.Emocionális ember lettem ahogy az évek egyre csak repkedtek.
Barátaim nem igazán voltak és remélem,hogy szerezhetek párat az Egyetemen.
Most kivételesen apát és anyát együtt lehetett látni.
Apu segített le cipelni a holmim.
-Mindjárt indulunk.Nagyon nagy dologba vágtál.-mosolygott majd vállamra tette a kezét.
-Tudod azért szeretnék szép éveket az Egyetemen és már nagyon várom.
-Gondolom.-sóhajtott apu majd szólásra nyitotta ajkait.-Majd utalok pénzt,van készpénz is...de azért jobb,ha utalva is van egy kevés.
-Rendben,köszönöm!-öleltem meg.-De tudnod kell,hogy nem fogok lazsálni és én is mielőbb keresek ott munkát.-bólintott.Apukám magas és eléggé hasonlítunk egymásra kivétel,hogy én nem vagyok olyan nagyon magas.
Anyu is alacsony szóval ebben legalább egyek vagyunk,na meg a gondolatunk.
Beszálltunk és meg sem álltunk a reptérig.
Nagy dolog elhagyni az otthonom ami Skócia.
Persze igazából nem Skótok vagyunk de ide költöztünk még pár éve,igazából Clevedonban éltünk Londontól viszonylag elég távol.
Vár Washington...
A reptéren sokan voltak és mindenki sietett.
Anyu szinte már sírt.
-Nagyon fogsz nekünk hiányozni!-ölelt magához.
-Nekem is ti.-öleltem vissza.-De indul a gépem.-kuncogtam.
-Emilia hívj ha ott vagy!-anyám fenyegető tekintete azonnal át változott mikor bólintva mosolyogtam rá és újra megöletem.
-Annyira fogsz hiányozni.-suttogta a fülembe majd a homlokomra nyomott egy puszit.Apa is adott egyet az arcomra majd gyorsan szedve a lábaim indultam meg,hogy ne késsem le a gépemet.
~
Beszívtam a Washingtoni levegőt és már tényleg éreztem,hogy Angliát elhagyva egy teljesen másik országba és városba vagyok.
Bőröndöm magam után húzva siettem és fogtam egy Taxit.
Mikor befordultunk az Egyetem utcájába ámulva bámészkodtam minden fele.Egyszerűen izgalmas és egyszerre ámulatba ejtő ez az egész.
A fák szépen zöldeltek és az épületek kicsit szürkébbek,Klasszikus kinézetük van.
Valóban nagyon szépek és óriási az egész.
A kollégium épülete előtt leparkolt a taxis.
Segített kivenni a bőröndöm majd miután kifizettem elhajtott.
-Gyerünk Emi menj be.-suttogtam magamnak és elindultam az épület felé.
A portán egy hölgy ült aki éppen a kávéját kavargatta unottan...hmm vajon mire gondolhat?Mennyi hülye Egyetemista van itt.Legalábbis lehet,hogy épp ez jár a fejében.
-Jó napot kívánok!-mosolyodtam el szélesen.
-Miben segíthetek?-kérdezte unottan.
-Emilia Richards vagyok és a szobát jöttem elfoglalni.
-Emilia...-keresgette.-Emilia Amelia Richards?
-Igen.-bólintottam.Jesszus az Ameliát de rég nem hallottam.
-94-es szoba.-adott át egy kulcsot.-a szobatársad bent van már.
-Remek.Köszönöm!-vigyorgok.
Felcipelem a harmadikra a bőröndöm.Az ajtó kilincset lenyomva nyitottam be.
Pár szét dobált ruha foglalt helyet és egy nagy bőrönd.A lány a földön ült és telefonon veszekedett valakivel.
Szőke tincsei keresztezték arcát,viszonylag barna bőre teljesen hibátlan volt és vékony alkata miatt modellek közé sorolható.
-Szia!-nézett közben rám.Csak intettem meg nem zavarva csevegésében.Az ablak melletti ágyat foglaltam el.Hamarosan a lány elköszönt az illetőtől akivel beszélt és mosolyogva nézett rám.
-Jennifer vagyok!-ölet hirtelen magához.
-Emilia.-mosolyogtam.
-Örülök,hogy te leszel a szobatársam és nem egy nyafka.Amúgy tuti jó bulik lesznek szóval már most el kell menjünk.-mondta el egy szuszra.
-Ohhh Jennifer nem vagyok igazán bulizós lány.
-A ruháidból észre vettem de nem gáz akkor segítek kicsit megváltozni.-kacsintott rám.-Persze nem mintha nem lennének jók ezek a ruhák csak nem mutatnak túl sokat az alakodból.
-Mert nem szeretem magamat mutogatni.-konstallálltam vele le a helyzetet.
-Hmmm te tudod.-kezdett pakolászni.
Anyunak írtam egy gyors smst és elkezdtem én is a szobámat pakolni.Jennifer sokat beszél és ezt nem is leplezi,bár nem is hiszem,hogy tudná.
Miközben pakolásztunk sokat beszélgettünk és mint kiderült a szülei szintén elváltak.
Végül csak rászedett,hogy elmenjünk valahova így egy étterembe mentünk ahol rendeltünk vacsorát.
-Na és van pasid?-kérdezte hirtelen indulatból.
-Nincsen.Neked?
-Jahh van...de sokszor váltogatom őket.
-Oh.
-Bulizos csaj vagyok nem olyan akit egy helyben lehet tartani.-ezt megértve rájöttem,hogy akkor ő elég nagy körökben mozoghat menőségi szinten.
Nem egy tipik uncsi lány,külseje alapból ezt mutatja.
Fizettünk és vissza mentünk a Kollégiumba.
Az ajtót nyitotta épp ki mikor egy srác a folyosó végéről kiabált neki.
-Emi menj csak én majd később megyek.-kacsint majd megy a fiú után.A srác amúgy egy ki tetovált fekete hajú csávó.Tehát ő erre bukik.
Nem gondoltam,hogy hamarosan beköszönt hozzám is a szerelem...pontosabban én vetem magam rá.
Kérlek komizzatok!Remélem tetszik nektek az első rész.😋😁❤️