King Of the Clouds +Bónusz - Vmin+

419 43 1
                                    

+Jimin+

Talán a menny tudja, hogy mi lesz velem. Ám engem ez nem érdekel. 
A fehér por, mely átveszi elmém és testem fölött az uralmat, elkábít. 
A szobámban fekszem az ágyam kényelmében. Szemeim vörösek a drog hatásától, agyam működése lelassult, végtagjaim nem mozdulnak, testem mellett hevernek élettelenül. Szüleim nincsenek a házban, sose voltak. Teljesen egyedül vagyok.
A Nap fénye lassan kúszik az arcomra.
Sosem bíztam meg senkiben, a vöröslő napsugarak alatt.
Úgy érzem végre a felhők között repülök, a képzelőerőm egy másik világba repít. 
Lehunyom szemeim és hirtelen én vagyok a felhők ura...talán a világé is. 
El akarok köszönni végre ettől a mocskos világtól. 
De Ő nem engedi.
Az ágyam végében ül és figyel engem. 
Egy szót sem szól, hisz tudja, hogy felesleges...úgysem hallgatnék rá. 
Szemeivel az enyéimet nézi, majd a könyveimre pillant. 
Elidőzik pár Carl Sagan könyvön, majd szemeit újra összekapcsolja enyéimmel. Kinyújtja felém kezeit én pedig lassan megragadom azokat. Ülésbe húz engem és átölel...de én képtelen vagyok arra, hogy viszonozzam...
Hátamon a fehér póló vizes a könnyeitől. 

'Ne hagyj itt...'
'Én szeretlek...'
'Sose hagytalak magadra...'

Csak ezeket hajtogatja. 
Képtelen vagyok válaszolni...

Szinte megbénít a drog...
Elveszi az eszem...
Nem vagyok képes gondolkodni...
De még itt vagyok...
Még itt vagyok...
Itt vagyok...
Még vagyok...
Még...
Itt vagyok...


Vagyok...












'Taehyungie... nem kellett volna itt lenned. Nem kellett volna látnod. Ahogy végre megkönnyebbülök az élet nehézségeitől. Ahogy végre a csillagok közé kerülök.'





/érdekelne valakit egy ilyen témájú könyv?/

The Bible  |BTS OneShots|Onde histórias criam vida. Descubra agora