Ments meg!

2. fejezet- Mr. Gary

Egész éjjel rémálmom volt a tegnapi történések miatt. Fájt, hogy a legjobb barátnőm is hátat fordított nekem. Milyen barátnő az ilyen? Miért hagyott ott? Miért fordult el tőlem? Egy hülye cetli miatt?
Kavarogó kérdésekkel, hányingerrel és gyomorgörccsel kezdtem meg az új napot az iskolában.

Vic ismét úgy ment el mellettem a gimnázium folyosóján, mintha nem is ismernénk egymást.
Ez rohadtul fájt. Haragudtam rá. Legszívesebben megtéptem volna az én legjobb barátnőmet, amiért ilyen velem.

-Sziasztok! – Köszöntem hangosan az osztályterembe lépve. Miközben nagy csendfogadott.
Minden, legalábbis a legtöbb szem rám szegeződött és az addigi nagyhangzavar elcsendesedett a jelenlétemnek köszönhetően.
Lehuppantam a tegnapi helyemre. Egy csendes,vékony, magas, hosszú hajú lánymellett foglaltam helyet. Jellembenhasonlított rám. Ő is hozzám hasonlóan visszahúzódó lánynak tűnt. Nemismerhetett senkit, hiszen tegnap egész nap benn ült a teremben egyedül.

-Tess vagyok. Tegnap nem volt alkalmunk beszélgetni- Mutatkoztam be neki

* Igen, tegnap megjegyeztem a neved, amikor be kellett mutatkoznunk azosztályfőnöki órán. Én Röné vagyok.

- Biztos hallottad te is, hogy tegnap...Hogy én...

*Mindenki erről beszél, hogy Jennifer megjelölt téged.

- Igen, ezt gondoltam. Ma mindenki olyan furán bámul. Tudsz valamitJenniferről? Ő honnan tudott erről a jelről, és miért kellett ezt csinálnia? Mitettem, amiért így rám szállt?

*Jennifer testvére kezdte jó pár évvel ezelőtt ezt a kis játékot, ami máraegyfajta hagyománnyá vált a diákok körében. Unokatestvérem harmadéves és egyosztályba jár Jenn testvérével. Sok rosszat hallottam róla. Ő az iskola egyik menő,de veszélyes fiúja. Nem utolsó sorban Jennel ellentétben piszok jól néz ki.

- De ez akkor sincs rendjén, hogy mások életét megkeserítik, miközben ők megjól szórakoznak!

* Valóban, de ők már csak ilyenek.

- Valami nincs rendben, fejben velük énmondom, de ezt még megbánja!

- Csak nem az osztály kreténje fenyegetőzik? Egy kis nyuszi próbál engem elintézni?– Vágott a szavunkba Jennifer, miközben a hajamat megtépte eléggé erősen.

Az osztály hangos nevetésbe tört ki.

*Jennifer kisasszony már több alkalommal is tanácsoltam, hogy csak akkor érdemesegy hölgynek kinyitnia száját, ha nem szarságok hagyják azt el! Azt hittem,hogy tanult tavaly ebből, vagy ismét évet szeretne ismételni?

Nagy csend lett. Jenn elszégyellte magát, míg a többiek gúnyosan kinevették.

Nem jutottam szóhoz. Ki ez a férfi?

-Tess kisasszony jól van?

*Ühüm. Vagyis..igen jól vagyok. Köszönöm- Feleltem remegő hangon.

- Bármikor számíthat rám. –súgta a fülembe miközben az egész testem remeget.

Akkor teljesen el is felejtettem, hogy ebben a 2 napban mennyi rossz történtvelem. A szívem elkezdett lángolni, egyre gyorsabban vert. Az egész testembeleremegett, ahogy a hangját meghallottam. Gyengének éreztem magam,mozdulatlanul ledermedve ott álltam, mintha szobor lennék. Az arcát fürkésztem miközben velem szembenállt. 175cm magas lehetett, izmos testű, barna hajú, szemű és kissé borostásvolt, ami a gyengém. Hirtelen minden színekbenkezdett pompázni. Addig reménytelennek láttam a helyzetem, most pedig mindenmás lett. Boldogság töltött el.
Ez az érzés ismeretlen volt még számomra...

- Akkor kezdjük el az órát. Mr Gary vagyok.

...Szerelmes lettem.