Ments meg!

6.fejezet-az új osztály

Nagy izgalommal léptem be az új osztályomba másnap reggel. Egy hangos köszönéssel üdvözöltem mindenkit a teremben, de a nagy zsivajnak köszönhetően senkinek nem tűntem fel, hogy újként megérkeztem.
Megláttam két ismerős arcot, akiket még az általános iskolámból ismertem. Azonnal leültem melléjük és elmeséltem, hogy mi történt velem. Láthatóan csodálkoztak a történteken, hogy ilyen előfordulhat. Remek, akkor ők nem hallottak semmi rosszat rólam.

-Jó reggelt mindenkinek! –Zavarta meg a beszámolómat Mr. Gary
Új lány érkezett az osztályunkba, akit szeretnék nektek bemutatni. Szeretném,ha segítenétek beilleszkedni neki. Teresha jöjjön ide kérem.

Hirtelen nagy csend lett a teremben. Egy-két emberen látszódott a meglepődés, hogy bővül az osztály egy emberrel.
Zavaromban elpirultam,de azért sikerült érthetően bemutatkozni és üdvözölni az új osztályomat.
Mindenki mosolygott rám és láthatóan jól fogadták az érkezésemet, amitől megkönnyebbültem.

-Teresha bármi gond adódna, szóljon, kérem.- Súgta fülembe Gary
*Köszönöm. –Közben majd kiugrott a szívem a helyéről.

Az első óra után többen is oda jöttek hozzám ismerkedni. Sőt egy lánnyal levelezésbe kezdtünk az órán. Fura volt, hogy itt nem piszkálnak, hanem közelednek felém...

Elindultam a mosdóba, amíg volt még néhány perc aszünetből. Szerencsére a terem mellettvolt a női mosdó, így nem is kellett messze mennem.

-Hello Tess!
*Öhhm..-Elakadt a lélegzetem, Jenn bátyja állt velem szemben. Piszok jól nézettki tényleg,így jobban megnézve. Fekete bőrkabátban volt,egy fehér pólóban ésegy csőszárú sötétebb farmer volt rajta.    

- Mit keresel itt? Csak nem a húgom ennyire elriasztott? Hallom már nem jársz egy osztályba vele.
* A kérdés inkább az, hogy te mit keresel itt Hunter?
- Jöttelek boldogítani! –Nevetett fel hangosan
* Mi bajod?
- Csak barátkozni szeretnék.
* Velem? Megleszek egyedül is kösz.
- Tetszik, amikor ilyen ellenséges vagy! –A falhoz szorított a két keze közé, majd fölém hajolt.
- Finom illatod van – Belesimított a hajamba, az ajka közelített az én ajkam felé, majd elengedett.
- Még beszélünk!

Gyorsan visszarohantam a terembe ijedten. Szerencsére senkinek nem tűnt fel, hogy kissé zaklatott vagyok. Mekkora egy barom ez a Hunter!
Az óra alatt éreztem, ahogy rezgett a telefonom a zsebembe. Gyorsan előkaptam, majd óvatosan megnéztem milyen értesítést kaptam. Egy sms jött, amiben ez állt:

- Mondtam, hogy szükséged van rám! XX:Hunter
Mellékelve egy facebookos link volt, ahol engem figuráz ki Jen, és nem mellékesen tervelik ki, hogy a gyűlésen többen is azt vallják,hogy én hazudtam azt, hogy Jen több alkalommal is belém kötött. Konkrétan, ahogy elolvastam a kommenteket.. Leszűrtem,hogy sikerült az iskola jó részét meggyőzni, hogy én vagyok a rossz.

- Rosszul van?- Kérdezte a biosz tanár az óra közepette. Biztos látta, hogy elsápadtam.
* Kimehetnék levegőzni?
- Természetesen. Kell segítség? Valaki menjen önnel?
*Nem kell. Megleszek. Csak pár perc..

Sírva kirohantam az udvarra. Ismét reménytelennek éreztem a helyzetem és csak a miérteken gondolkodtam. Annyira elkezdtem sírni, hogy nem figyeltem merre lépek. Hirtelen neki ütköztem valakinek.

*Minden rendben?
- Mr. Gary...én...- átöleltem szorosan.
-Bocsánat
* Miért kérsz bocsánatot? Tess mi a baj? Mi történt?
- Összekönnyeztem az ingjét
* Nem érdekel az ingem..önnel mi van!?
Továbbra is öleltem, a fejemet a mellkasára hajtottam. A kezeivel átölelt ő is.
*Mi a baj?- Kérdezte ismét, majd elkísért az iskolával szembeni parkba, ahol leültünk egy padra.
- Jenn megint szemétkedik velem. Csinált egy facebookos csoportot, ahol ellenem fordítja a diákokat.
* Ez már túlmegy mindenen!
- Hunter küldte át a linket.
* Hunter? Mármint Jenn bátyja?
Vigyázz vele kérlek! Nem akarom, hogy megbántson az a srác.
- Olyan más, hogy tegez.
* Elnézést! Én csak... elragadtattam magam.
- Vissza kell mennem órára.

Felálltam, de Gary megfogta a kezem, visszahúzott és megcsókolt.
Ez volt életem első csókja. Pillangók repkedtek a gyomromban, elfeledkeztemmindenről és csak az adott pillanatnak éltem. A tündérmesémet egy hang zavartameg.

- Tanár úr! Ezt még megbánja! – Hunter állt nem messze tőlünk, kezei ökölbeszorítva remegtek a dühtől. Megindult felénk, majd elráncigált Garytől ésbeültetett a kocsijába.

-Hunter órára kell mennem...
* Tess kérlek..fejezd be! – remegett a dühtől és a haragtól. Beszállt mellém avezető ülésre, becsapta az ajtót és elhajtott velem, miközben fogalmam sem voltróla, hogy mi történt, hova megyünk.