Medicopter 117 történetek 3. évad

Az új orvosnő 3. rész

-Menj és nézd meg, ha nagyon akarod. De nem késett még egy percet sem.

Az igazgató Rebivel bement a szemétprés szobájába. A doktornő már magánál volt. Amint meglátta, hogy az ajtóra szemétprés volt írva kikerekedtek a szemei. Nem tudott semmit mondani, mert bevolt kötve a szája.
-Sajnálom, de nincs más lehetőség! Örökre el kell tűnnie.
Baier doktornőt betette a gépbe, elindította és ő elment. Ment volna a csapatához, de meglátta a folyosón Berger szanitécet és inkább más irányba ment. Nagy nehezen Peter megtalálta a tárgyalószobát, bement, de a két fickó azonnal lefogta.
-Na és most kimegyünk a helikopterhez és elmegyünk!
Hamar kiértek az udvarra. Jens látta, hogy kollégáját elfogták. Amikor közel értek a helikopterhez felszállt és a földre kényszerítette a két férfit. Peter gyorsan összekötözte őket, Jens pedig landolt.
-Hol van a doktornő?
-Nem tudjuk. A főnökünk elvitte valahová.
-De hova?
-Nem tudjuk!
-Biztos tudják. Hol van Baier doktornő? – dühöngött Peter.
-Nyugodj le Peter!
A két alkalmazott meglátta a főnöküket.
-Ott van a parkolóban.
-Látom! Gyere Peter induljunk. – mondta Jens és a helikopterrel elkezdték üldözni.
-Menj közelebb hozzá Jens!
-Más ötletem van! Medicopter 117 a Központnak! Egy gyilkossággal gyanúsítható férfit üldözünk az angeri Höglstraße-n. Ausztia felé tartunk. Egyúttal küldjenek ki mentőt és járőrkocsit az angeri hotelhez. Egy súlyosan sérült ember van ott. Az orvosnőnket meg nem találjuk. Vége!
-Értettem Medicopter 117.
-Na most figyelj Peter.
Jens elfordult más irányba. Repült egy ideig, majd egy domb mögött elbújt, amin az út volt. Amint megérkezett a pasas Jens növelte a magasságukat.
-Már vártalak! – mondta Jens.
A szállodatulajdonos megfordult a motorjával és visszafelé ment.
-A hídnál majd elkapjuk!
A közeli hídhoz sietett Jens. Mellé leereszkedett és várták a motorost. Másodpercekkel később megérkezett, Jens felemelkedett és a rotor szelét kihasználva felborította a férfit. Peter kiugrott hozzá, felemelte és lelógatta a hídról.
-Hol van a doktornő?
-Már vége van!
-Még egyszer megkérdem. Hol van a doktornő? Ha nem válaszol elengedem és lezuhan!
-A szemétprésben.
-Te szemét!
Jens mindent hallott a rádión.
-Peter gyere! Meg kell mentenünk Rebit. A rendőrség megérkezett, majd ők elviszik.
Peter gondolkodott pár másodpercet, azután felhúzta a fickót, akit elvitték a rendőrök.
Peter beült hátra és elindultak a szálloda felé. Amikor megérkeztek látták, hogy a két verőember egy rendőrkocsiban ülnek. Kiszálltak és beszaladtak az épületbe a szemétprés felé. A szobában már javában dolgozott a masina, kikapcsolták és belementek. Gyorsan dobálták kifelé a dobozokat. Hamarosan már a sokkos állapotban lévő doktornőt is kiszedték.
-10 másodpercen múlott. – sírt Rebeca.

Negyedóra múlva a helikopter már a hangár előtt landolt. Viki odasietett, hogy megnézze a nővérét. Kinyitotta az ajtót és segített neki kiszállni.
-Jól vagy?
-Igen! Semmi bajom! Nektek még tulajdonképpen meg sem köszöntem. Köszönöm szépen! – és megölelte a két fiút.
-Ugyan! Semmiség. – mosolygott Peter.
-Tényleg Rebi! Őket még nem ismered. Ő Höppler úr, a főnökünk. Jenny Krüger, az én csapatom pilótája, Mira Lenz, Florian felesége és Jenny elődje. És végül, de nem utolsó sorban Tom Fischer, a csapatom szanitéce.
-Örvendünk Rebeca.
-Én is! – mosolygott.
-Ezeket a bevetéseket még meg kell szoknod. – nevetett Viki.
-Túl sok időm nem lesz rá, mert csak a nyáron maradok. Tudod csak hazanézek nyárra.
-ÓÓ, azt hittem maradsz. – szomorkodott Viki.
-Ne szomorkodj! Nyár vége még messzi van!
-Ez is igaz! – mosolygott Viki.

VÉGE