20

997 109 0
                                    

Megműtöttek. Közel két óráig tartott. Nem volt szabad bemenjek. Te pedig nem köszöntél el tőlem. Körmeimet lerágva járkáltam fel-alá és vártam, hogy mikor jön végre valaki és tudatja velem, hogy semmi bajod és megmarad a lábad. Kész pokol volt túlélni, de neked nehezebb volt és ezt megértettem.

A műtét után egy privát helyre vittek, de te nem akartad, hogy bemenjek. Nem akartál látni, sem hallani rólam. Csak figyeltem, ahogy a csapattársaid bementek hozzád és jókedvűen nevettetek. Szomorú voltam, amiért te boldog voltál nélkülem.

Emlékek ~Jungkook ff.~ ~BEFEJEZETTМесто, где живут истории. Откройте их для себя