Emlékek ~Jungkook ff.~ ~BEFEJEZETT

39.

Évek múltán erősödött az egymás iránt érzett szerelmünk. Tartottam attól, hogy valami szétválaszt minket, de rá kellett jönnöm, hogy a mi szerelmünk elszakíthatatlan. Ezt pedig te megerősítetted egy gyűrűvel. Kellemes este volt akkor. Csillagok milliárdjai ragyogtak az égen, tücskök dallamai csengtek a csendes sötétségben. Csak mi ketten voltunk ott.
Te letérdeltél, én ledermedtem. Megkérted a kezem. Annyi év után megkérted a kezem és megígérted, hogy velem leszel. Hogy vigyázni fogsz rám, hogy szeretni fogsz. Remegő hanggal igent mondtam, amitől a te szemeid is könnyel telve csillogtak fel rám.

Annyi mindenen keresztül mentünk már. Annyiszor aggódtunk egymásért, annyiszor védtél már meg mindentől.
Annyiszor mondtuk már, hogy szeressük egymást. Olyan sok év eltelt már, én mégis emlékszem arra a napra, amikor először megláttalak.
Emlékszem arra az üzletre. Emlékszem a narancsokra, amiket annyira szerettél.
Emlékszem az elszánt tekintetedre, a bátor személyedre.
Emlékszem az első csókunkra. Emlékszem a napra, amikor a barátnőd lettem.
Emlékszem minden vitánkra és kibékülésünkre.
Emlékszem az első alkalmamra. Emlékszem minden egyes kedves szóra, amitől megnyugtattál. Emlékszem minden bókra és csókra. Emlékszem minden emlékre.