Aznap éjjel még kiültünk csak mi ketten a házatok hátsó kertjébe. Sötét volt már, kissé hűvös. Rám adtad a pulcsid, amibe vagy kétszer belefértem, de szerinted aranyos voltam benne. A pulcsid csak úgy árasztotta az illatod, amit én készségesen belélegeztem. Megnyugtatott az illatod, ám aggódtam, hogy beteg leszel, ha egy szál pólóban ülsz kint a hidegben. Nem hagytad, hogy aggódjak érted. Találtál megoldást a problémára. Karjaid kinyújtottad felém, mire én közelebb léptem hozzád, így sikeresen az öledbe tudtál húzni. Mosolyogva figyeltem, ahogy a buksid eltűnik mellkasomban. Két erős és védelmező karjaiddal közrezártad apró kis testem, míg én lábaimat felhúzva bújtam hozzád mégjobban.
- Annyira szeretlek, te jóságos ég! - dünnyögted mellkasomba, míg karjaiddal mégszorosabban magadhoz húztál.
Akaratom ellenére is megeredtek könnyeim, ezzel eláztatva fehér pólód. Boldog voltam. Életemben először lehettem úgy igazán boldog. Ráadásul miattad, JeongGuk.
BINABASA MO ANG
Emlékek ~Jungkook ff.~ ~BEFEJEZETT
Romance"Egy elérhetetlen, mégis szerethető személy volt ő. Te voltál az. Jeon JeongGuk."
