Emlékek ~Jungkook ff.~ ~BEFEJEZETT

35.

Ismét beléptünk a télbe.
A születésnapom volt aznap. Emlékszem, hogy azelőtti évben egyedül töltöttem. De már nem voltam magányos. Ott voltál velem. Egyésznap velem voltál, teljesítetted az összes kívánságom. Életem legszebb napja volt és egyben a leges legjobb születésnapom. Boldogsággal töltött el, hogy melletted váltam nagykorúvá. Megbeszéltük, hogy nem lesz ajándék, de nem hallgattál rám. Emlékszel mit adtál nekem? Egy karkötőt. Nem volt drága darab, sőt. A saját két kezeddel készítetted nekem, mégis az volt nekem a legjelentősebb ékszer. Abban a pillanatban, ahogy átadtad nekem, észrevettem egy ugyanolyat a te csuklódon.

- Sosem fogom levenni. - mondtad. - Te se vedd le.

Könnyeimet hullatva borultam nyakadba. Minden egyes lehetőséggel bebizonyítottad nekem, hogy szeretsz. És nem kellett több magyarázkodás, elhittem.
Boldog voltam.
Melletted csakis boldog lehettem.