🔹4🔹

56 7 0
                                    

Ellie Peterson

7.58-kor érek be az irodába,beszállok a liftbe és megnyomom a 6-os gombot. A mai teendőim között az első pont hogy beszéljek Wooddal a nyomozásról. A harmadikon Aaron szál be mellém, tetőtől talpig végig mér majd csak azután szólal meg.

-Szia Ellie. -mosolyog.

-Jóreggelt Aaron. Hogy vagy? - kicsit kellemetlenül érzem magam amiatt ahogy beszéltem vele a party után. Hiszen Ő csak segíteni szeretett volna.

-Én megvagyok,de te hogy vagy? Mikor legutóbb láttalak lábra sem tudtál állni. -nevet fel,mire elmosolyodom.

-Jól vagyok,és köszönöm hogy aznap hazavittél. Sajnálom ha olyat mondtam...

-Semmi baj,megértelek...Még mindig nem felejtetted el Noaht. Tökre érthető. -édesen beletúr a hajába mire a lift megáll, Ő pedig kiszáll.

-További szép napot Ellie! -int felém és elindul az irodája felé. Kifújom a benntartott levegőm és folytatom az utam. Amikor Wood irodájához érek bekopogok majd benyitok. Wood és Harry van a szobába. Harry? Mi a....

-Jóreggelt. -köszönök és leülök a kanapé másik végébe, a lehető legtávolabb Harrytől. Elmosolyodik a tettemen. Az az istenverte mosoly!!

-Ellie...Harryvel épp a nyomozásról beszélgettünk. - a tekintetem Harryre vezettem aki vigyorogva figyelt engem. Miért érzem azt hogy valami nem oké?

-Elmondta hogy nyomozott kicsit, és átadta a jegyzeteit. Azt hiszem tudod hogy mennyire megbízom benned, szeretném ha összeszednéd magad. - a szemeim kikerekedtek Wood szavai hallatán. A kis....Hihetetlenül mérges voltam amiért bemocskolt Wood elött. De nagyon jól tudtam hogy ez mind csak a játék része. Magamban nevettem az idióta húzásán, de kívülröl megpróbáltam megölni a puszta tekintetemmel.

-Rendben van Ellie? - néz rám fenyegetően Wood.

-Rendben van. - fujtatom, majd amint Wood int elhagyom a szobát.

Beszállok a liftbe és megvárom míg Harry utolér. Jobb ha tudatosul benne hogy ezzel nem nyert. Harry vigyora hatalmas amikor beszáll mellém a liftbe.

-Nem rossz Harold, de van még mit tanulnod.

-Ugyan már...tudom hogy zseniális ötletnek tartod. - a gyomrom megremeg, nem bírom ki nevetés nélkül. A szám elé teszem a kezem és úgy nevetek.

-Ne takard el a mosolyod. - gyengéden elveszi a kezem a szám elől,mikor knyílik a lift ajtaja én pedig kilépek rajta.

-Jó munkát Miss Peterson. - kacsint és a lift ajtaja bezáródik előtte. Mosolyogva besétálok az irodámba, és megpróbálok a nyomozásra koncentrálni.

A falon lógó óra delet üt mikor meglátom egyetlen barátnőm az irodám felé közeledni. Hailey berobban a szobába és a karjaim közé veti magát. Ekkor jut eszembe hogy nem is találkoztunk az eljegyzése óta.

-Annyira gratulálok csajszi! Iszonyatosan örülök nektek! -mosolygok, mire látom hogy könnybe lábad a szeme. Olyan jó Őt boldognak látni!

-Köszönöm, még most sem hiszem el! De azt ugye tudod hogy te vagy a koszorúslányom és a tanum is! -mutat rám.

-Megtiszteltetés! - mosolyodom el. -Viszont te meg vendégem vagy egy ebédre, mindent tudni akarok. -felkapom a táskám az asztalról és elindulok a lift felé. Harry integet az asztalánál mire bemutatok neki. Elneveti magát. Hailey furcsán néz ránk, én csak legyintek majd hívom a liftet.

Az étteremben Hailey elmesél mindent. Hogy Peter hogy kérte meg a kezét és hogy soha életében nem volt olyan boldog. Az esküvőről is elmondott mindent, még karácsony előtt meg akarják tartani, hogy karácsonykor el tudjanak menni nászútra. Annyira irigylem Haileyt, hogy megtalálta azt az embert akit szeret és aki tiszta szívből viszont szereti. Ezután én is elmesélem neki a csatánk Harryvel. Hailey szerint Harry iszonyat jól néz ki, és hogy irigyel amiért Őt kaptam társul. Ezen felnevetek.

-Hidd el nem szeretnél a helyembe lenni.

-De most őszintén Ellie. Most képzeld el milyen fantasztikus lehet az ágyban!- a gyomrom bizseregni kezdett, ennek ellenére megcsíptem Haileyt aki csak elmosolyodott.

-Nézd mááár, Ellie Peterson! - kiálltja Peter az étterem küszöbén áldogálva és két puszival üdvözöl.

-Hogy hogy itt vagy? - kérdezi Hailey a vőlegényét.

-Egy haverom várom,Harryt. -a név hallatán a szívem dobbant egy hatlmasat. Hailey egyből felém kapta a fejét. Most komolyan?

-Nekem vissza kell mennem dolgozni, majd még találkozunk. - msosolygok Haileyre és Peterre.

-Máris mész szivi? - vigyorog rám Harry nekem pedig görcsbe rándul a gyomrom. A rohadék!

-Beléptél és még az életkedvem is elment., szóval igen...megyek. - heccelem mire a vigyora még nagyobb lett, ha ez egyeltalán lehetséges.

-Pedig reméltem hogy elcseveghetünk a nyomozásról. Jut eszembe, összeszedted már magad? -közelebb léptem hozzá és egyenesen a füléhez hajoltam.

-Ha nem fogod be téged kell majd összeszedni...Harold! - látnotok kellett volna Harry arcát! A mosoly levakarhatatlan volt az arcomról.

-Legyetek jók srácok! Oh és Peter,gratulálok! - mosolygok rájuk és kilépek az étteremből. Alig hogy beszálltam az autómba egy SMS-em érkezett. Haileytől.

"Csak úgy izzik köztetek a levegő! Erről komolyan el kell beszélgetnünk!"

Elmosolyodom és visszaírok neki.

"Képzelődsz! ;)"

"Nem hiszem azt! Egyébként meg egy hét múlva leánybúcsú!"

"Alig várom!"

Azzal eltettem a telefonom és beindítottam a motort. A délután folyamán már tényleg csak a munkára kell koncentrálnom. A nyomozás nem állhat le holmi Harry Styles miatt!

Megnyitom a jegyzeteim és újra meg újra átfutom. Ha logikusan gondolkodom akkor Willnél kell kezdeni a dolgokat. Valamit tennie kellett a gyilkos ellen ami arra késztette hogy ilyen kegyetlen dolgot tegyen vele. Valaki csak úgy nem kezd el gyilkolászni! Az első gondolat ami átfutott az agyamon az az hogy meg kéne látogatni Will családját és kideríteni hogy volt e ellensége vagy rosszakarója. Nem is gondolkodtam tovább, felkaptam a táskám és Harry irodája felé mentem. Bekopogtam majd benyitottam. Harry épp telefonált így csendben becsuktam az ajtót magam mögött és leültem az egyik székre. Harry fél perc múlva letette a telefont és leült velem szemben.

-Nem bírod ki nélkülem mi? - felvonom a szemöldököm mire elmosolyodik.

-St. Georgeba kell mennünk.

-Mi? Minek?

-Will Montgomery, az első áldozat. Ott élt és a családja még most is ott tartózkodik. El kell valahol indulnunk Harry. - magyarázom neki mire egy aprót bólint és elindul az ajtó felé. Követem Őt közben pedig beszívom parfümének csodás illatát. Mikor a lift ajtaja kinyílik egy ismerős arc áll előttünk. Noah. Nagyot nyelek és beszállok. Harry engem néz de én kerülöm a szemkontaktust.

-Rég láttalak Ellie. - szólal meg Noah amint becsukódik a lift ajtaja. Harry teste megfeszül mellettem.

-Nem csodálom. Kerüllek. - mondom nyersen de továbbra sem nézek Rá. Egyedül a padlót nézem.

-Sajnálom ami történt. De lehetnénk barátok. -felnevetek az ajánlatán. Ezt ugye Ő sem gondolta komolyan?

-Barátok? Soha nem leszünk barátok Noah. Ebben az átkozott épületben mindenki tudja hogy mennyire szerettelek. - most nézek rá először mióta beszálltunk a liftbe. Harry feszeng mellettem.

-Szerettél? Múlt időben? - vonja fel a szemöldökét.

-Igen. Nem akarom hogy bármi közöm legyen hozzád. - köpöm a szavakat majd kinyílik előttünk az ajtó Ő pedig kiszáll a liftből.

-További szép napot Ellie. - mondja érzelemmentesen és elsétál. Kifújom a levegőt. Ismét magamon érzem Harry tekintetét de nem nézek rá. A keze megtalálja az enyémet és megszorítja. Harry érintése jól esik, elmosolyodom. Bármi is folyik kettőnk közt,az a legjobb dolog most az életemben.

Stay with me [ H.S.]Where stories live. Discover now