Harry Styles
Az elmúlt három nap alatt többet mosolyogtam mint egész életemben. Imádtam ezt az érzést de valamiért utáltam is. Mintha nem is én lettem volna. Ez a Harry inkább egy érzelgős pöcsre emlékeztet, nem egy férfira.És ez kurvára zavart! Nem tudom Ellie mit csinál velem, de most hogy itt ülök Las Vegas egyik bárjába egy whiskeyvel a kezemben tudom hogy ez nem mehet így tovább. Ez nem én vagyok! Az igazi Harry sohasem nyílna meg Ellie előtt. Nem bízhatok meg benne...Carlos velem szemben ül és mozog a szája tehát beszél hozzám. Még csak meg sem erőltettem magam hogy odafigyeljek rá. Ellien gondolkodom és azon hogy ideje hogy megismerje az igazi Harryt. Semmi kézfogás,semmi énekelgetés....
-Harry,haver! - kalimpál előttem Carlos.
-Figyelek. - morgom mire felnevet.
-A lószart figyelsz. Min gondolkozol?
-Szerinted megváltoztam Carlos? - igazán kíváncsi voltam a válaszára és tudtam hogy bármennyire is gáz,ennek a beszélgetésnek meg kell történnie ahhoz hogy észbe kapjak.
-Hát...mikor Orlandoban voltam akkor azt hiszem...hogy is mondjam...egy paraszt voltál Harry. Szóval igen, megváltoztál. - a hajamba túrok és intek a pultos hölgynek hogy jöhet a következő kör.
-Miért? -kérdezi.
-Furcsán érzem magam. Én akkor Orlandóban...akkor voltam önmagam. Nem akarok ilyen lenni.
-Akkor ne legyél. Nem is értem mi változott...
-Ellie. Ő a hibás.
-Áhhhh...szóval te is bekaptad a horgot mi? - vigyorog mire csak megrázom a fejem.
-Nem. Tudod...mikor megláttam és dumáltunk akkor úgy voltam vele hogy meg akarom fejteni. Most viszont,hogy közelebb kerültünk kicsit...rájöttem hogy olyan dolgokat érzek a közelébe amiket nem akarok. Az évek alatt felállítottam a kis falam, és úgy érzem hogy mikor az Ő közelében vagyok ez a fal dől. És attól félek hogy egyszer csak lebomlik.
-Harry...ha nem szeretnéd hogy lebomoljon akkor tegyél ellene.
-De hogy?
-Csak szimplán taszítsd el a faltól. - a szívem mélyén nagyon jól tudtam hogy Carlosnak igaza van. Ez az amit szeretnék! Eltaszítani Elliet és az idióta érzéseket amiket magával hozott. Nincs szükségem ezekre a dolgokra,csak egy valamire van szükségem. Nagyon sok whiskeyre és egy lányra ma estére. Egy lányra aki még csak véletlenül sem Ellie.
Amikor a vörös hajú lány szája a számra tapad nem érzek semmit. Szó szerint semmit. Végre úgy érzem hogy a régi Harry visszatért. Végre önmagam vagyok. Az a Harry Styles aki nem bízik meg senkiben. Soha.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ellie Peterson
7:22. Az irodában még alig vannak emberek de én már a jegyzeteim írom hogy Harryvel le tudjuk adni Woodnak az információkat. A tegnapi kis kalandunk igazán hasznosnak bizonyult. Harry végre mutatott magából egy kis darabot. Nem hittem volna hogy ilyen gyengéd és édes. Az első benyomásom róla határozottan az volt hogy Harry Styles egy tuskó akit jó messziről el kell kerülnöm. Talán nem kellett volna megbélyegeznem. Benyúlok a táskámba egy rágóért mikor kopognak az ajtómon.
-Igen? - Aaron rám mosolyog és leül a velem szemben lévő székre.
-Hogy vagy? - kérdezi mire elmosolyodom.
-Jól,és te?
-Jól. Nagyon jól. Igazából azért jöttem hogy megkérdezzem, nem e töltenéd velem az ebédszünetet? - a szája felfelé kunkorodik ahogy a válaszom várja.
KAMU SEDANG MEMBACA
Stay with me [ H.S.]
Fiksi Penggemar-Vigyáznod kellene magadra! -figyelmeztetett, majd összeszűkített szemekkel meredt rám. -Igazán? Miért is? - emeltem meg a hangom, de továbbra sem szakítottam meg a szemkontaktust. -Kezdesz csúnyán belém szeretni. - hatalmas vigyor szökött arcára...