Miért Lélegzel? [Yoonseok/Sope]

5. Rész: Gát

Lassan odaléptem Bong-Cha elé és ránéztem. A haja be volt festve kék színûre, és két copfba be volt kötve. Szemei ki voltak húzva és a hideg áprilisi idõ ellenére is mini szoknyában volt. Egy hete nem láttam és ennyire megváltozott. Vagyis a haja nem volt eddig kék. Meg nem volt ennyire magabiztos kisugárzása. Egy hét ennyit számít. Megráztam a fejemet és végül én törtem meg a csendet.

-Szia Bong-Cha Nem fázol?- kérdem mire halványan elmosolyodik és megrázza fejét.

-Szia Yoongs. Nem nem fázom ,van nálam kabát- mondta és végül elhallgatott. Csak néztük egymást. Éreztem, hogy akar valamit mondani, de nem meri elkezdeni. Szóval szakítani akar. Ebben a pillanatban nem éreztem mást, csak hiányérzetet. Még ki sem mondta, de tudom, hogy nagyon nehéz lesz végleg elfelejtenem. Végül sóhajtok egyet és mélyen a szemébe nézek.

-Bong - Cha. Mondd ki! Bármit is mondasz meghallgatom ,elfogadom és nem fogok üvöltözni és drámázni -mondtam és biztatásképpen meg simítottam a vállát. Legyünk túl hamar rajta és talán nem fog annyira fájni. Bong -Cha vett egy mély levegõt és rám nézett. Láttam, hogy csillognak a szemei és nehéz neki is, de õ erõsebb. Mert õ mondja ki azt, amit én nem mertem volna soha.

-Yoongi-kezdte és tudtam, hogy innentõl kezdve tényleg komoly lesz. Csak akkor hív Yoonginak , ha valamirõl komolyan beszélünk. - Amikor öt évvel ezelõtt elkezdtünk járni életem legszebb napja volt. Amikor odaadtad, a nyakláncot és kimondtad ,hogy szeretsz ,olyan érzés volt, mintha valaki nekem adta volna a világ legnagyobb kincsét. A mai napig a világ egyik legértékesebb kincsének tartalak. De ahogy az évek múltak, úgy én is és te is változtunk. És fél éve megismertem valakit, akibe beleszerettem, de nem akartalak megcsalni , illetve már megszoktam, hogy mellettem vagy és a változástól pedig féltem. Így nem léptem, hanem reménykedtem, hogy elmúlik-mondta és kicsit elcsuklott a hangja. Én pedig alig bírtam felfogni. Egy másik férfiba szeretett bele ,de ahelyett ,hogy azonnal rohant volna hozzá, mellettem maradt? Közben Bong-Cha folytatta- De két hónapja a személy akibe beleszerettem randira hívott. És én beleegyeztem, de kikötöttem ,hogy semmi sem lehet, csak ismerkedünk , mint két jó barát. És így ment addig amig szerelmet nem vallott nekem egy hónapja. Azóta vár a válaszomra. - suttogta a végét és láttam a szemében, hogy mennyire komoly gondjai lehettek az elmúlt idõszakban. És ezért nem feküdt le velem. Ebben biztos vagyok. Mert akkor megcsalta volna az igazi szerelmét. Bong -CHa ritka kincs vagy. Lehet, hogy elmentél randira, de tiszta lapokkal játszottál. Remélem , hogy a szerelmed soha nem fog megbántani.- Yoongi én már nem szeretlek szerelembõl, csakis barátságot érzek irántad. Tudom, hogy te sem vagy már szerelmes belém ,csak megszoktuk egymást. Mindig ott voltunk egymásnak és nehéz a változás. De épp emiatt Yoongi, én szakítok veled. Nagyon remélem, hogy találsz egy olyan személyt, aki mindent meg fog adni számodra és kitart melletted. Tényleg sajnál-kezdte volna el a sajnálkozós részt, de helyette megöleltem és egy sóhaj után kicsit eltoltam magamtól és szemeibe néztem. Csillogtak a sírástól és az együttérzéstõl.

-Bong Cha -kezdtem bele- Elõször is ne kérj bocsánatot. Tudod nekem kéne bocsánatot kérnem ,mert te tetted meg azt, amit nekem kellett volna . Igen, ez már nem volt igazi kapcsolat, csak én nem mertem volna soha kiszállni belõle. De te megmerted tenni ezt a lépést. És köszönök mindent. Hogy nap mint nap megnevettettél, hogy kiálltál mellettem. Hogy nekem adtad az elsõt. Hogy ennyire szerettél. Mindig fõztél nekem, ha rossz kedvem volt és sosem hagytál cserben. Köszönöm ,hogy õszinte voltál. Végül köszönöm ,hogy megtetted azt a lépést, amit nem mertem-mondtam és újra megöleltem. Éreztem ,hogy zokog ,ezért erõsebben öleltem.

Körülbelül negyed óráig állhattunk kint a gátnál, így ölelésbe burkolódzva, amikor Bong -Cha hirtelen elengedett.

-Köszönöm Yoongi- mondta és a kezét nyújtotta. -Remélem ezek után barátok maradunk. Egy ideig ne keressük egymást , de amint lesz valaki a láthatáron szólj. Nekem mennem kell ,mert elhívtak egy buliba.

Megfogtam a kezét és kezet ráztunk majd hátat fordított és elindult. Szomorúan néztem ,ahogy Bong -Cha alakja egyre halványodik. Felsóhajtottam egyet és leültem a korlátra. Elõvettem a táskámból a buborék fújót és fújni kezdtem, miközben gondolkodtam. Bong- Cha volt az elsõ komoly kapcsolatom. Nagyon sok emlék kötõdik hozzá, de igaza van abban, hogy most már ez csak megszokás mindkettõnk részérõl. De örülök, hogy nem drámáztunk annyit, hanem komolyan vettük egymás szavait. Most nem kereshetem egy ideig. Túlságosan korai lenne. Ez a baj az emberekkel. Megszokják a dolgokat és félnek lépni. Félnek változni és inkább választják a kényelmes megoldást. Ahogy én tettem. De Bong-Cha nem nyugodott bele és megtette amit tudott. És ezzel engem is elindított a jó úton. Hihetetlen érzés, még most sem fogom fel , hogy nem lesz ott amikor felkelek, nem hívhatom, hogy hiányzik. Nem mondom, hogy nem akartam szívem mélyén azt, hogy szakítsunk, de mégis csak öt év. Öt évig vele voltam. De el kell engednem. Az embernek tudnia kell elengedni a dolgokat. Ha túlságosan ragaszkodunk valamihez a végén csak megszokás miatt teszünk dolgokat. Ahelyett, hogy az érzéseinket követve elmernénk engedni. Tudom, hogy nehéz lesz, de ez az utam folytatása. Volt ennél kilátástalanabb a helyzetem és most mégis itt vagyok. Nem adom fel. Sóhajtok egyet és szomorúan veszem észre, hogy kifogyott a buborék fújóból a víz. Elrakom a táskámba és inkább hazaindulok. Miközben lépkedek hazafelé, megnézem az idõt. Tíz óra múlt. Akkor a busz sem jár már. Akkor irány gyalog. Elindultam hazafelé, miközben dörzsöltem a kezemet mert nagyon hideg volt. Rájöttem viszont még valamire miközben majdnem meghaltam a hidegtõl. A gát, amely a változás útja és köztem állt áttört ,hála Bong-Chanak. Változni fogok és én is tovább fogok lépni. Köszönöm, Bong-Cha!

/////////////////////////////

Sziasztoooook! Elõször is remélem élveztétek ezt a részt, úgy is , hogy Hoseok barátunk nem volt benne és eléggé kevéske lett. De nagyon fontos rész Yoongi szemszögébõl. Igazából Bong-Cha alakja egy igazi személyen alakult, akit mindenképpen szerettem volna beleírni ebbe a könyvbe! De ne felejtsétek el Bong-Chat ;) Fontos lesz még õ :D !

Köszönöm, hogy elolvastátok! ^^
Amúgy miközben írtam elõre a részeket fangörcsöm lett a saját írásom közben... Lehetséges ez , vagy csak szimplán hülye vagyok? :'DD

(Amit mellékeltem kép, azon Yoongi hwááá !!!Fangörcs gyere csak * amúgy érett * )

Addig is legyen szép hetetek és egyetek sok joghurtot! ^^<3 :3

Puszii~~~~~ <3