Miért Lélegzel? [Yoonseok/Sope]

19. Rész: Kérdések

Reggel öt óra harcminöt van és nagyon sötét. Semmi kedvem a fõnökkel beszélgetni és dolgozgatni, amikor mehetnék Hoseok próbájára, hogy utána Guk-kal lehessek egy picit! Olyan jó vele filmezni! Tényleg. Hagy engem aludni, vagy olyat nézünk, amit még én is élvezek. De nem is ez a lényeg. Hoseok tegnap este kilenckor már elment, így aludtam majdnem nyolc órát, de nagyon hiányzik most. És a hátsóm. Kicsit még fáj, de már teljesen elmúlt az az instant kellemetlen érzés. De most gyorsan el kell indulnom, hogy beérjek ,olyan fél hétre. Akkor pontosan ott leszek a Fõnöknél. Végre, ha ezen a napon túl vagyok, akkor újra két hétig nem kell betennem oda a lábamat! ÉS sokat lehetek a barátaimmal! Áhh, de várom! Menta hajamat elmélkedés közben megfésültem, a kedvenc fekete pólómat vettem fel , és boldogan ettem meg reggelire egy jó nagy adag melegszendvicset. Mellé pedig zöld teát ittam, ami bár nagyon forró volt , de valami isteni!

Kilépve az utcára elkapott az õszi hideg, és kicsit megborzongva indultam el. Az utcán lépkedve egyszerûen nem hagyott nyugodni az az érzés, hogy Fõnök csúnyán bemártja Hoseok-ot. Bármit is mondd, muszáj lesz személyesen rákérdeznem majd. Csakis Hoseok-tól hiszem el a dolgokat. Senki másban nem bízom ezzel kapcsolatban. Túlságosan fontos Õ nekem, hogy mástól kapott információt elhiggyek. Hiszem, ha látom, vagy egyenesen Szerelmemtõl hallottam. A buszra felszállva biccentek a jólismert buszosnak és írok egy sms-t Jiminnek, hogy este felakarom hívni. Azonnal jön a válasz, hogy majd hív õ, mert nagyon elfoglaltak. Felvont szemöldökkel nézek az üzenetre. Miért van ilyen korán fent, ha továbbképzésen van? Na mindegy. Nem érdekel.

Pontosan fél hét van és itt vagyok a bár elõtt. Sóhajtok egyet és belépek, de nem az fogad, ami szokott. Minden üres, senki sincsen itt. Furcsállva a helyzetet, elõveszem az elrejtett bicskámat és halkan lopakodva lemegyek a számítógép terem elé, amit rajtam kívül csak Fõnök ismer. Benyitok és bekapcsolok minden kamerát, többek között a Fõnök szobájáét, de az a leglassabb, így gyorsan átnézem a többit is de nem nagyon látok behatolót, majd a Fõnök képernyõjére nézek, de ami ott fogad az ledöbbentett. Hirtelen szaggatottan kezdem venni el a levegõt. Az irodában Hoseok szemben áll Fõnökkel, az Öreg fickó mellett viszont ott virít Jimin és Tae. És az ajtó elõtt pedig ott áll Jeongguk és Jin. Namjoon pedig a kanapén kávézik. Nem értem az egész helyzetet. Most akkor Fõnök elmondja mindenkinek? Vagy mi történik? Miért vannak ilyen veszélyes helyen a barátaim? Miért van itt Hoseok ? Miért hazudtak nekem, hogy máshol vannak? Vettem egy mély levegõt és remegõ kézzel bekapcsoltam a hangot, majd hallgatózni kezdtem.

-Mindig eljátsszuk ezt Elparancsolsz innen minden idiótát, és csak párat hagysz meg itt-mondja Hoseok ,és gúnyosan mosolyogni kezd. - Vén trotty vagy-mondja és felnevet. A hideg kiráz ettõl a Hoseoktól. Mi történt itt?

-Tisztelettel beszélj vele-mondja Tae ,azon a mély hangján és bosszúsan néz vele farkasszemet.

-Te csak nekem ne beszélj-motyogja Szerelmem, de hirtelen közbevág Namjoon.

-Ahelyett, hogy itt tépjük a szájunkat, térjünk a lényegre Fõnök mi volt az a sürgõs ok, amiért idehívta az egész pereputtyot?

Az említett felsóhajtott, majd belekezdett mondanivalójába.

-Nos tudjátok Yoongi remekül halad, de nem akarja feladni azt az ostoba sminkszakmát és nem fogja bírni így, ezt az életet. Illetve egyre többen tudják, hogy Yoongit a szárnyaim alá vettem. És lassan lemondok, akkor pedig a Kölyök nem fog tudni semmit sem egyedül csinálni. Hoseok kivételével arra kérlek titeket, hogy akkor fedjétek fel magatokat és segítsetek neki! -mondta komoran, mire mindenki bólintott egy nagyot, kivéve Hoseok, aki unottan álldogált . Fõnök az említett felé fordult és ránézett.- Te pedig még a mai nap folyamán szakítasz vele és eltûnsz a közelébõl. Már nem kell a szerepedet és nem mondh-itt Hoseok félbeszakítja nevetve.