Letört szárnyak (Avagy A szabadság szárnyain II)

4. fejezet ; Katona vagy fegyver

- Micsoda ? - sikantottam és egy hang sem jött ki utána a torkomon. Hitetelnül nézztem Hanji-ra. Forgott velem a világ. Milló meg egy érzelem és gondolat kavargott bennem. Ezzel az egyetlen mondattal kirántotta a talajt a lábam alól. Nem tudtam mit higyjek. Reméltem ,hogy ez csak egy rossz álom ,amiből hamarosan felébredek.
- Anya , anya segíts...nagyon fáj - hallotam meg újra Rin sírását.
- Ha nem haltak meg -kezdett szabálytalan tempóban lüktetni a melkasom. - Elrabolták őket -motyogtam. A lábaim feladták a küzdelmet és hangos csattanással a padlóre kerültem, elájultam.

***
Április 5

A bál óta két hét telt el. Minden lehetőséget összevetettem. Meg akartam találni a férjem és a fiam. De csak egyetleb embert tudtam ,akinek érdekében állna elraboni őket : Zeke Jäger-t. Viszont ő már halott volt. Információ kellet ,még hozzá gyorsan. Nem vagyok ostoba liba ,ezért tudtam ,hogy az alvilág bármit elválal pénzért.

- Rivaille kérlek. Ez a legbiztosabb forrásunk.... -unszoltam a bátyámat két hét alatt sokadjára.
- Nem ! Nem akarom az az embert a családom körül tudni -fortyogott dühösen.
- Ha mem jössz megyek egyedül -mondtam durcáson , az utolsó eszközhöz nyúlva.
-Tch..... Rendben elmegyek veled -adta be végül a derekát.- De egy szavába kerül és torokmetsző Kenny-nek is bemetszika a torkát - morogta. Más esteben biztos kuncogtam volna ,de akkor nem tudtam. Erősnek kellet lennem. Tudtam ,hogy elrabolták a családomat. Tudtam ,de nem tudtam ki tette. Wetari-t azonnal kizártam ,nincs hozzá elég kapcsolata és nincs rá miértje. Roy új ellenfél volt , őt még nem ismertem. Nem tudtam mivel és hogyan dolgozik. Az utolsó lehetőség ; Zeke ,halott volt. De azt nem felejthettem el ,hogy Zeke-nek volt egy fia és egy felesége. Az ő hol létük után kutattam éjt nappalá téve. De tudtam ,hogy csak egyetlen ember van az alvilágban ,aki biztosan mindent tud és biztosan nem fog nekünk hazudni ; Kenny Ackerman , a nagybátyám.

***

Lassan haladtunk a sötét kis sikátorokban. Mikor is voltam itt utoljára ? Talán 18 évesen. Igen ,talán akkor ,de még mindig jól emlékszem erre a helyre. Ez a szag , ez a bezártság. Még mindig elképszetőnek tartom ,hogy itt voltam életemben először szabad. A bátyjámra néztem és szorítotam egyet a kezén. Láttam ,hogy őt is megrohamozzák az emlékek egy másik , egy régi életről. Akaratlanul is a fejébe láttam (,ami egyre többet fordult elő velem). Emlékeket idézett Isabel-ről és Farlan-ról.
- Jól vannak - suttogtam neki ,ahogy tovább haladtunk.
- Tch, mászki a fejemből szaros - morogta ,de a kezemet nem engedte el.

Lassab megérkeztünka ahoz a kocsmához ,ami Kenny kedvenc tanyája volt. Vettem egy mély levegőt és beléptem. Mindenki ,aki ránk nézett megmerevedett. Rég láttak már így ,civilben az alvilág két legerősebb Ackerman-ját. Valamennyien meghajtották a fejüket ,de mi nem törődtünk velük. A sarokban lévő kör asztalgoz mentünk ,ahol magányosan ücsörgött egy férfi.

Hosszú gesztenye szín haja előre lógótt ,ahogy lehajtotta a fejét. Kalapját a szemébe húzta. Testét hosszú kabát takarta. Csizmás lábait az asztalra dobta hagyagul. Úgy tett mintha aludna ,de tudtam ,hogy ha csak hozzá érek a halál fia vagyok. Ő volt a nagybátyám Kenny Ackerman.
- Tch - cicentetta bátyám és leült a férfival szemben.
- Rég láttalak....- emelte fel a fejét Kenny. - Rivaille....
- Nem is akartalak -morogta a bátyám ,amire csak megforgattam a szemem.
- Mit akartok ? -nézzte rám Kenny.
- Informácio kéne......Simon Ackerman-ról -böktem ki végül és még rajtam is végig futot a borzongás. Nem véletnül az apám nevét mondtam. Két hét alatt kiderült számonra ,hogy Simon kapcsolatban állt Zeke-vel és a katonaságon belöl is sok kapcsolata van. Így ő tűnt a legbiztosabb forrásnak ,de előbb meg kellet találnom. Kenny keze ökölbe szorult , telintet villámokta szórt.
- Nem tudok semmit -felelte nyersen ,de tudtam ,hogy hazudik. Próbátam a gondolataiba látni ,de folyamatosan kiűzött onnan.