Letört szárnyak (Avagy A szabadság szárnyain II)

7. fejezet : Én vezérem

Rivaille szemszög

- Nem ! Nem ! Nem és nem ! Verd ki a fejedből ! -kiabátam a feleségemmel.
- De...
- Nincs de ! Nem engedem a tizenegy éves lányomat vadbarmok közelébe !
- Jó , értettem elsőre is - tartota fel védekezően a kezét Mikasa.
- Nem úgy tűnt - morogtam idegesen. Pár percig feszült csend honolt köztünk ,amit nem tört meg csak a papírok zizegése.
- Shila visszajött ? - kérdezte a feleségem és közelebb jött hozzám. Felnéztem , egyenesen bele abba a gyönyörü ,fürkésző tekintettebe.
- Igen -bólintottam és magam mellé húztam. - Valamiért beszélni akar velem -morogtam.
- Értem -bólintott türelmesen. Egy darabig így voltunk. Csendesen , mozdulatlanul ültünk majd az ölembe húztam és megöleltem.
- Nem akarom ,hogy az életem második legfontosabb nője a frontra menyjen -morogtam a feleségem nyakába.
- Rendben -puszilta meg a fejemet.

Felnéztem rá. Hatalmsa ,fekete szemei rabul ejtették az acélos íriszem. Egyetlen pillanatig tartott. Nem tudom ki mozdult először csak arra eszméltem ,hogy vadul csatáznak az ajkaink majd már a nyelveink is. Mikasa a hajamba túrt én pedig végig simítottam az oldalán , mert tudom ,hogy imádja és megborzong tőle. Ő pedig egyik kezével a nyakamta a másikkal a mellkasomat kezdte cirógatni , hisz tudja ,hogy érzékeny vagyok rá. Felmordultam ,mire ő megmozdult az ölemben. Ekkor viszont bekapcsolt a vész csengő.
- Hagyd abba Kasa -váltam el. - Este majd folytatjuk -pusziltam a szájára.
- Jó -ölelt át ,de újra megmozdult.
- Mit művelsz te nő ? - emeltem fel és magam mellé ültettem.
- Csak..... -kezdte ,de kopgás szakította félbe.

- Rivaille -hallotam neg a húgom hangját az ajtón túlról.
- Gyere -csókoltam meg Mikasa puha kezét ,amire rám mosolygott.
- Megyek -mondta majd felállt és kifelé indult.
- Szervusz Mikasa -lépett be a húgom.
- Szia -ölelte meg a feleségem majd gyorsan elsietett. Kettesben hagyott minket.
-Mit akarsz szaros ? -morogtam a húgomnak.
- Voltam Mélyvárosban...... -motyogta miközben leült.
- És ? - vontam fel idegesen a szemöldököm és a kezembe vettem a a teás bögrét.
- Emlékszel egy Yona nevű kurvára ? -kérdezte kertelés nélkül ,amire majdnam kiköptem a teát.
- Mit érdekel az téged ? -morogtam idegesen.
- Jó nem keretelek. Találtam egy gyereket. A neve Asu és Yona kölyke....
- Hol érdekel ez engem ?! -mordultam rá ,bár már sejtettem hova akar kilyukadni ez a beszélgetés.
- Kiköpött másod -vetette oda Shila nyugodtan. A szemem kitágult és még a szám is kinyilt a döbbenettől.
- Ugye szórakozol ?! - kiátottam fel.
- Bár így lenne -sóhajtota. Idegeseb a hajamba túrtam.

Ezt nem hiszem el ! Alig egy napja még én szidtam Simon-t ,hogy nem tudja a farkát a nadrágjában tartani. Erre most megtudom ,hogy nekem is van egy házaságon kívüli gyerekem ? Egy fatyjam ? Na, ne röhögtes !
- És ezt mégis hogy a halál faszára mondja meg a feleségemnek ?! -kiáltottam fel idegesen és megmarkoltam fekete tincseimet
- Nekem meg azt honnan kéne tudnom ? -kérdezet vissza a húgom majd a vállamra simított.
- Hé , szerintem Mikasa meg fogja érteni.....
- Hány éves ? -mordultam oda.
- Tessék ? -nézett rám Shila meglepetten.
- Asu , hány éves ?
- 15 - felelte a fehér hajú testvérem. Lassan ,szagatottan kifújtam a levegőt ,próbáltam megnyugodni.
- Yona 15 évig titkolta előttem a saját gyerekemet -roppantottam ki a nyakam. - Lesz mit megbeszélnem azzal a kurvával -morogtam idegesen.

***

Este az ágyamban fekve vártam Mikasa-t. Ritka alkalmak egyike volt mikor én vártam rá. Az ajtó kinyílt és belépett a feleségem.
- Szia - mosolygott rám.
- Szia -morogtam vissza. Éhes tekintettel figyeltem ,ahogy lassan a szekrényünkhöz ment és vetkőzni kezdett.

- Mit akart Shila ? -kérdezte mikor mellém feküdt. Nagyot sóhajtottam és a mellkasomra húztam.
- Baj van -mondta. Nem kérdés volt ,már túl jól ismert hozzá.
- Kasa -morogtam. - Van egy gyerekem. Egy gyerek nem tőled ,hanem egy Yona nevű szajhától -mondtam és a szégynetől képtelen voltam a szemébe nézni. Képes lettem volna szembe köpni magam.
- Értem -bólintott és ahelyet ,hogy elhúzódott volna csak jobban oda bújt. - Hány éves ?
- 15 -morogtam kelletelnül.
- És hol van ? -nézett rám fürkészően.
- A cseszet húgomnál hagytam -mondtam ,miközben ő az ölembe kúszott.