Over and Over Together Forever

2.

*Másnap *

Nemaludtam csak össz-vissz 10percet...hulla vagyok. Egész este azon kattogtam hogy anyu vajon ismeri Tomas Hoodot? Miért döbbent le a név hallatán? milliónyi kérdés fogalmazódott meg bennem ezen az estén.

Belenéztem a tükörbe. Mit ne mondjak gy még sosem láttam magam. A szemem alatt olyan táskák voltak hogy bevásárló táskának is jó lett volna.

Gyorsan rendbe szedtem magam és elindultam a konyha felé. A szobámból kilépve mennyei illatok csapták meg orromat. Lehunytam szememet és mélyen beleszagoltam a levegőbe. mmmm...nutellás- csokis palacsinta. Elindultam a lépcső felé amikor óriási csörömpölést hallottam, majd megálltam és ó vatosan lekukucskáltam a konyha felé.

-Mivan már megint leskelődsz? Most ki után?- mondta két oldalról derekamba csipve apró mosollyal az én drága bátyám

-Basszus ne ilyeszgess már és ha leesek a lépcsőn? Neked is jo reggelt és amúgy mikor jöttél haza?

- Már hajnalban megérkeztem de nem akartalak felkelteni téged viszont anyu azt hitte betörő vagyok és seprűvel rontott nekem- mondta röhögve

Én is elkezdtem nevetni mert elképzeltem ahogy anyu Ed et (bátyámat) éppen agyonveri seprűvel. Ezek után nyakába ugrottam és fülébe súgtam hogy "hiányoztál" majd egy puszit nyomtam arcára. Ő is olyan szorosan ölelt engem hogy szinte meghatódtam és egy cuppanósat nyomott a homlokomra.

-Amugy mit csinál anyu? Olyan furcsa hangok jöttek lentről.

-Nem tudom én épp  erre keltem fel.

együtt lesétáltunk a konyhába majd láttuk anyut egy borzalmas palacsintasütés közben. A padlón volt tálalva a finomság, az asztal úszott a tejben és hát mindent kakaópor borított. A konyha sose látott csatatérré vált.

-Jó reggelt...ömm...minden rendben?- kérdeztem anyut de nem akartam hinni a szememnek. Elrabolták az ufók? annyira furcsa volt.

-a fenébe-nezett mérgesen a földre hulló palacsinta után-óh szisztok drágáim! Ed bocsáss meg a fogadtatásodért tényleg azt hittem betörő vagy-mondta kedvesen Edynek ,majd odajött és átölelt mindkettőnket nyakik palacsintásan és csokisan.

-anya, vannak még palacsinták amik még nem estek el a csatatéren? Ami még ehető?

-oh hiszen egyet ejtettem csak el-mondta mélyen elgondolkodva ahogy erősen az éppen sülő finomságot nézte.

T ényleg ennyire megviselte volna az a név?Ennyire komoly dolog lehetett?Talán....neem az nem lehet.

Később éppen a szobámba mentem volna amikor oda lépett mellém Ed.

-Te nem tudsz valamit anyu viselkedéséről?

-Már honnan tudnék?-háborodtam fel- mi vagyok én? Bár...hagyjuk-a kilincset lenyomtam és nyitottam az ajtót amikor Ed, karját elém rakta és visszahúzótt.

-Igen? Valamit mondtál neki?

-A...múltkor a parton voltunk.... és.... ömm.... meglátott Hanna egy csávót, b izonyos Tomas Hoodot és azóta anyu ki van akadva

-Tomas..Hood?? -kérdezte Ed kicsit megjatszva az értetlent

-igen.... chh már te is...

azzal a mozdulattal beviharoztam szobámba és rávágtam Edwardra az ajtót. F elhívtam Hannát hogy jöjjon át mert szükségem van rá. Nem kellett egy fél óra mivel picit távol lakott ahhoz képest olyan hamar itt is volt!

-Mi baj? A mint hívtál azonnal elindultam és... várjunk csak itthon van E..Ed?-a kapkodasa közepette megfagyva mutatott Ed cipőjére. Tudni illik Hanna már régóta halálosan bele van esve a bátyámba. Nem értem mit eszik rajta.

-Igen! és igazán elmondhatnád már neki hogy...

-Mit mondhatna el?-lépett be Ed sexy mosollyal Hannara nézve kmm..hogy jön ő ahhoz hogy lehallgasson .. méghozzá itt macsóskodik chh..

-Semmit és főleg nem neked de  most húzz innen mert fontos dolgunk van!

-OK!! már itt se vagyok!!- é s nevetve távozott is

-Most még helyesebb mint ahogy utoljára láttam.-Nézett utána szerelmes fejjel.

-jaj de most nem ezèrt jöttél ide nem?

Felmentünk a szobámba és elmeséltem neki mi történt ma reggel. Egészen estig beszélgettünk, amikor barátnőm anyja berontott a szobámba és  hazarangatta azt állítva már aggódott érte.

Leültünk vacsorázni. Hát mit ne mondjak... életem legkínosabb vacsija volt. Anyám a Hood csávóról faggatott, a tesóm  az 5SOS el cukkolt mindezt "egy tányér vacsora elfogyasztása teljes néma csendben" dolog után. De mintha titkolnának előlem valamit...