Wow. Életben vagyok! Vagyis félig meddig, de ezt most hagyjuk. Tudom, nem volt rész. És ezért bocsánatot is kérek, de azért 3 könyvön dolgozni egyszerre nem olyan könnyű. Remélem meg értitek. Mindegy is. Jöjjön hát a várva várt rész!
A farkas az egyik szemét kinyitotta. Amint meglátott engem, egyből felpattant. Vagyis.... Megtette volna ha nem lőttek volna bele. Amikor a jobb lábára akart volna állni, egyből le rogyott újra a földre. Nyüszített eggyet a fájdalomtól, de újra megpróbált lábra állni. Mi a franc? Ez agyhalott? Miért próbálkozik ha ne- a gondolatmenetem félbe szakította a farkas halk, de boldog vakkantása.(wtf? Lehet kicsit túlságosan is beteg vagyok az íráshoz ebben a pillanatban. De kit érdekel?!) Oké, nem szóltam. Mégis sikerült lábra állni. Ahoz képest, hogy elég durvának tűnt a seb. A 'dög' a sérült lábát a földtől kicsit feljebb tartotta. Az állat felnézett a Holdra és el vonította magát. ( Na jó... Ezt nagyon bizarr volt leírni. Amúgy... Volt- ron! Istenem... Mit csinálok? Inkább abbahagyom) Elkezdtem morogni, jelezvén neki, hogy hagyja abba mert 200%, hogy meghallják. Nem hinném, hogy értette, mivel a farkas csak tovább vonított. Lépteket hallottam a tábortűz felöl, ezért gyorsan leterítettem a földre az állatot. Elkezdett vicsorítani, de amint ő is hallotta Popsékat egyből leesett neki. Becsukta a szemét, én meg gyorsan lefeküdtem arrébb. Mintha minden teljesen normális lenne. Senki nem ébredt fel, stb. Ahogy Pops és a nyomozó elértek hozzánk, megálltak a farkas előtt. Quent belerúgott az állatba. Összerezzentem ahogy láttam ezt a mozdulatot.
" Quent, fogd már fel, hogy ez nem egy farkas!" Emelte fel a hangját kicsit a nyomozó, idegességben. Még sose láttam ennyire feszültnek. Lehet, hogy a csaja miatt aggódik aki lefogadom a pali reta- vagyis... Hülyesége miatt hagyta faképnél.
" De hát az előbb vonított! Tudom, hogy ez egy farkas!" Ebben a pillanatban láttam valamit, amit még sose láttam Pops szemében..... Egy kis őrültség, kétségbeesettséggel volt keverve. Mintha azt gondolta volna, hogy tényleg egy kutya, de megpróbálja elhitetni magával a hazugságot. Ami igazábol igazság, de mégse.... Mi van?
" Quent! A kutyák is tudnak vonítani!" Megpróbáltam nem mosolyogni a gyerekes vitájukon, de elbuktam. Pár perccel később megunták és visszamentek a meleget adó tűzhöz. Ahogy elmentek a farkas újra, nehézkesen lábra állt. Elkezdtem gondolkozni, hogy kiszabadítsam-e vagy sem. Végül is ő is csak 'félig' szabadított ki.Éssss... Kész! Halp. Blue kiszabadítsa egyből Higét vagy még várjon?

YOU ARE READING
Wolf's rain : Az adósság
FanfictionAbban a pillanatban éreztem, hogy meg fogok halni. A félelem minden dühöt elnyomott. Ennyire még sohasem féltem. De nem értem miért hisz annyiszor voltam már ilyen helyzetben. Csak a földet tudtam nézni...