Wolf's rain : Az adósság

Part 1

Blue szemszöge:
Tudom, hogy csak egy kutya vagyok, de az nem azt jelenti, hogy hülye is. Már évek óta farkasokat üldözök. Azok a dögök megöltek mindenkit akit szerettem. Már csak Pops maradt nekem. Most épp ájulásig issza magát ott bent a kocsmában. Általában ez van: este be megy inni, kb. hajnalban jön ki full részegen, alszik egy csomót aztán meg másnaposan megyünk farkasvadászatra. De ma nem így lesz! Ma telihold van és a farkasok oda mennek ahol a legközelebb lehetnek a Holdhoz, az város legmagasabb pontján. Pops is tudja, ma oda megyünk. De egy szerencsétlen nyomozó is velünk tart.... Mr. Lebowski. Nem is tudom, hogy lett nyomozó az a szerencsétpen... Még egy puskát se tud megfogni normálisan. Egyszercsak meghallottam egy vonítást. Kétségbeesett és halk volt. Emberi fülnek alig hallható. Aztán elcsendesült. Pár percel késöbb lépteket hallottam. És a szag.... egy farkasé volt. Megjelent előttem egy kb. vajszínü, narancsárga szemü, nyakkörvet viselő farkas. Nem is tudtam, hogy a farkasok is viselnek nyakkörvet... Elkezdtem morogni mivel egy durva eset után Pops egy szájkosarat rakott rám amitől ugatni se tudok. A farkas csak közeledett, és közeledett. Én egyre hangosabban morogtam, de semmit sem ért.... Egyszercsak megállt előttem egy méterre. Nem akartam belenézni a szemébe. Egy kis félelmet, és dühöt éreztem. Harapni, ugatni ugyan nem tudtam, de a mancsaim szabadok voltak. A karmaim előhúztam és a farkas felé lendítettem, de a farkas gyorsabb volt. A mancsaimat lecsapta a földre. Abban a pillanatban éreztem, hogy meg fogok halni. A félelem minden dühöt elnyomott. Ennyire még sosem féltem. De nem értem miért hisz annyiszor voltam már ilyen helyzetben. Csak a földet tudtam nézni. A farkas mellém hajolt és fogaival megragadta a szájkosár pántját, és tépni kezdte. Olyan sokáig tépte míg a pánt feladta a harcot és elszakadt...