°°°°

93 15 0
                                    

__________

YoonGi hiába próbált megfeledkezni a hirdetésről,nem tudott.
Gondolatai csak a is az illegális szereken jártak.

Azt érezte szüksége van rá.

Azt gondolta ezzel pótolhatja majd szerelmét.Legalább is az utána keletkezett űrt biztosan.

Nem gondolta volna,hogy terve kis részben ugyan,de beválik.

A szereket nagy erővel ugyan,de kis ideig elkerülte.De aztán a kísértés úrrá lett rajta.
Senki sem volt aki megállítsa.

Képtelen volt túltenni magát szerelme elvesztésén.

Így hát a szerekhez fordult.Csak egy doboz nyugtató.
Azt gondolta annyi elég lesz.
Nem készült fel rá,hogy oly függője lesz,mint szerelméért.

A tabletta nem volt sem pici sem nagy.

Pont a megfelelő.YoonGinak mindig nagy erőfeszítésbe telt,hogy lenyelje őket.
Mindig szerelme próbálkozott így hát nagy nehezen,de a kiírt tabletták a gyomrában végezték.

A dobozt nem szállították házhoz.

Sugának ez okozott a legtöbb problémát.Nem tudta kivel is fog találkozni.
A fehér kis tabletták átadását egy Szöul-i, kevésbé népes utcájára beszélték meg.

A sikátor mély zöld színű volt és a legkevésbé sem fényes. 

YoonGi sokkal idő előtt ott volt már. Várta a titokzatos idegent ki a megfelelő anyagot szállította neki ahhoz, hogy Hoseok utáni érzéseit enyhíteni tudja.

Tudta, hogy szerelme ebben a percben kicsit sem büszke rá. 

Az egyetlen nyomós oka a fájdalom volt. És bár nem akarta, hogy ez legyen a vége mégis kifizette a kerek bogyók árát.

A szállító kereken a megbeszélt időre ért a sikátorba. 

Egy perccel sem előbb vagy később. Fején hatalmas kapucnit viselt így arcát nem láthatta.
Viszont barna fürtjeit láthatóvá tette az ár átszámlálásakor.

Pont olyan barna, mint amilyen párjáé volt az elvesztése kor. 

Egy árnyalattal sem világosabb.

Az idegen nem fedte fel magát YoonGi előtt. 

A pénz tisztázása után azonnal elpárolgott. Így hát Suga búsan ballagott hazafelé, újonnan megvásárolt tabletáival a zsebében.

Otthon először csak leült az ebédlő asztalhoz melyet még párja szülei vásároltak. 

Ők elfogadták Hobi. Sőt mi több mindenben támogatták őket és mindent megadtak volna nekik ami a boldogsághoz szükséges.
De a szerelmes pár maga szeretett volna megélni és olyan bútorokat, ételeket és miegymást venni amelyeknek árát ők fizetik.

Így esett a választás a kisebb asztalára. 

Az volt az egyetlen amit megengedtek kifizetni. A házon belül.

Hobi kezelését ők állták. 

Búsabbak mégis pozitívabbak voltak mindkettejüknél. És habár igaz ami igaz YoonGi sosem preferálta őket mégis képes volt metűrni őket maguk mellett.
Nem maga miatt.
Szerelme miatt.

A nyugtatóknak kis hatásuk volt ugyan viszont YoonGit az első szem is megnyugvásra késztette. 

Aztán ahogy jöttek a napok úgy nőttek az adagok számai is.

Az első pár napban elég volt csak napi egy is akár. 

Azután már kevésbé. Képtelen volt beérni napi egy tablettával.
Kellett neki a második és a harmadik napi adagja is.

Úgy érezte ez valamit pótol Hoseok hiányából. 

Még ha nem is volt igaz ő így érezte. 

__________

Felejthetetlen emlék [YoonSeok F.F] ✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora