Az Igazi Gondolataim.

A kép önmagamról

Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen az a kép amit magamról akarok látni vagy, hogy milyen is az a személy akinek én valójában látom magam. Valamiért sosem találtam meg a választ, de szépen lassan alakítottam a világomat és a személyiségemet. Azonban tegnap este egy érdekes álmot láttam. Elöttem csak a hátam látszott. Hallottam a hangomat de más voltam mint szoktam. Mosolyogtam és boldog voltam..... De csak voltam amelyik gyorsan történt olyan gyorsan váltott rosszra. Egy nővel beszélgettem aki egy rossz hírt közölt velem. Meg fogom bánni amit ma tenni fogok. Sajnos csak ennyit értettem belőle majd el sétáltam. Én persze követtem magam nem tudtam mihez kezdjek tudtam, hogy egy álom de nem sejtettem mit várjak tőle. Egészen az otthonáig követtem az álombéli önmagam majd az ajtójához érve megszólított. Azt mondta: "Gyere be egy whiskeyre, amúgy is beszélni akartam veled". Én persze meglepődtem, sejtéssem se volt róla hogy ő lát engem. Belépve a házba egy érdekes érzés fogott el a magány érzete S ahogy egyre beljebb haladtam egyre hidegebbnek éreztem a levegőt.
Majd elértünk a nappaliba kellemes meleg fogadott, otthonos érzés. Le is ültem egy fotelbe ameddig vártam az álmom hogy hozza a beígért hűsítőt. Amint megérkezett rám mosolygott és a kezembe adta a poharat. Én szólalni sem mertem csak néztem körbe a szobába.
- Gondolom rengeteg kérdésed lenne.-törte meg a csendet az álmom-
- Igen eléggé, de nem tudom hol kezdjem.
- Hát mondjuk azzal hogy mi is ennek az álomnak a lényege és hogy milyen is az a személyiség akire te hasonlítani akarsz.
- Én inkább azzal kezdeném, hogy hogy lehet a bejárattól idáig ennyire hideg ha itt ilyen kellemesen meleg van?
- Ez a szoba a lelked közepe ide csak az kerül amit igazán szeretsz és amire igazán vágysz. Ami a folyosót illeti a ottani hideget az a sok rossz emlék és az a rengeteg benned felgyűlt indulat okozza.
- És miért álmodom ezt most?
- Megtagadod magad, hogy boldognak tűnj és változtatsz a vileskedéseden hogy olyan legyél mint én. Ezért gondoltam, hogy ideje elbúcsúzni.
- Ezt hogy érted?
- Minél közelebb kerülsz ahhoz hogy olyan legyél mint én rám egyre kevesebb szükség van. Eddig más vágyaid is voltak szerelmek amelyek itt voltak mellettem és nem voltam magányos de te már feladtad és engem is magányosnak képzelsz el. Egyedül a világ ellen senki nem kell majd megleszel valahogy boldogan.
A boldogság csak akkor igazi, ha közben nem hazudsz magadnak. Csak jegyezd meg amit mondok te már az vagy akivé mindig is akartál válni szóval ideje, hogy megtaláld azt aki miatt nem érzed magad magányosnak.

Majd mint ha semmi nem történt volna. Felkeltem könnyes szemekkel, szívemben fájdalommal és egy mondattal mely ott és akkor fogalmazódott meg bennem.

"Nem az a fontos, hogy olyanok legyünk amilyenre vágyunk hanem ,hogy közben ne hanyagoljuk el azokat az embereket akiket szeretünk."

Egyensúly mindennek a kulcsa.