-Unnie! - ugrottam fel Soojung padjára. - Tudod szombaton Kris Oppánál megint lesz buli. - bólintott - Gyere velünk!
-Nem - vágta rá.
-De!
-Nem nyitok vitát. Na csá! - vette fel a fülesét. Csúnyán néztem rá, mire nemes egyszerűséggel tolt le a padjáról és feküdt rá. Fejemet rázva mentem vissza a helyemre, és ültem fel a padomra, mert Jongdae elfoglalta a székemet.
-Én egyszer meg fogom verni -jelentettem ki.
-Nem! - csapott rá a combomra Chen.
-Au! - kiáltottam fel fájdalmasan.
-Bocsi. Nem kell megverni senkit. Erőszakot nem szabad használni senkinél. -magyarázta.
-De Jessicánál igen. - nézett fel egy pillanatra a telefonjából Miwoo.
-Az az egy kivétel. - legyintett. -Figyeljétek, majd nekem igent mond. - állt fel és sétált mellé.
-Na erre kíváncsi vagyok. - figyeltem őket.
Természetesen neki sem mondott igent.
-De Soo! Most az egyszer gyere el, nekem is ez az első. Miért vagy ilyen? Egy esélyt adnál ennek, meglátnád, mennyire jó egy ilyen buli. Tudnál barátokat szerezni, jól éreznéd magad. - magyarázta felháborodottan én pedig csak mosolyogtam rajta. Aranyos, hogy ennyire próbálkozik.
-Nem érdekel. Jó nekem ez így. - vont vállat.
-Im Soojung. Azzal, hogy falat húzol a szíved köré, nem véded meg magad, csak kizársz másokat, akik fontosak lehetnének. - mondta teljesen komolyan, mire én pislogni sem mertem. - Bo...bocsánat... - motyogta bátortalanul. Féltem, hogy Soojung megtámadja, vagy valami, ezért lassan indultam meg feléjük. Csak, hogy közbe tudjak lépni.
-Majd meglátom. - sóhajtotta végül.
-Okés. Köszönöm. -bólintott, majd vigyorogva karolt belém és ültetett vissza a helyemre. - Na. Ki a profi?
-Én. - vágtam rá egyszerre Mimivel.
-Persze. Amúgy remélem ezzel nem csinálok semmi rosszat. Nem tudom, hogy elsülhet e visszafele... - gondolkozott hangosan.
-Nem. Csak elfőzhet visszafele. - vágtam rá.
-Igen. Köszönjük Oh Subin. - bólintott sóhajtva.
-Emberek menni kéne dolgozni a nyáron. - jelentette ki hirtelen Miwoo.
-Uuu szerintem is. - bólogatott Chen. - Mindjárt csinálok is önéletrajzot.
-Nekem az nem fog menni. Nincs életem, és rajzolni sem tudok. - vontam vállat.
-Jó ég! Inkább megyek, ez nekem túl fárasztó. - állt fel Miwoo és kiment a teremből, a másik pedig ment a haverjaihoz.
-Kyungsoo Oppa~. Beszélgess velem, mert mindenki magamra hagyott. - ültem fel a padjára. - A vicceimmel itt feldobok mindenkit, utána meg egyedül maradok. Te meg dobj fel engem Oppa - vágok szomorú arcot.
-Milyen magasra? - vigyorog, mire felnevetek.
-Na ezért vagy te a legjobb fiú barátom - nevetek tovább és megölelem.
-Egyáltalán milyen ruhát vegyek fel? Nekem nincs ilyen kis báli csili-vili cuccom meg ilyenek. - fintorgott Soojung az iskola előtt.
-Hát ha most átjössz hozzám, akkor talán tudok adni valamit. - vontam vállat. Bólintott, szóval elindultunk négyen hazafele.
YOU ARE READING
Messzi közelség (Exo Xiumin ff)(Szünetel!)
FanfictionSokan mondják,hogy a távkapcsolat hülyeség és,hogy úgy sem lesz jó vége... "Ha valamelyik fél a kapcsolatban félrelép,azt úgysem tudja meg a másik... Nem ölelheted,csókolhatod meg,amikor akarod,ebbe pedig beleőrülsz... Írhatod neki,hogy szereted,mik...