Messzi közelség (Exo Xiumin ff)(Szünetel!)

4.rész

-Föld hívja Subiiint! - zökkent ki Kris a Baekhyun és a telefonom bámulásából. - Minden oké?

-Mi? Ja, igen, persze. - csúsztatom zsebembe a telefont, Baekhyun pedig eltűnik a szemem elől. Zavartan nézek az előttem állóra.

-Hol a házigazda? Kris! - kezdenek el az ajtó felől kiabálni, majd a szólított kíváncsian indul meg arra. Követem, mert érdekel, hogy mi történik. Odaérve látjuk, hogy Jessica áll az ajtóban.

-Szia Kriiiis. - kezdett el nyávogni, amitől már eleve a falra tudnék mászni - Bejöhetek? Ezek a faszkalapok nem akarnak beengedni. - mutat a többiekre hosszú karmaival. De letörném neki.

-Nem. Szerintem eltévesztetted a házszámot, ez nem a sztriptíz bár vagy a kurvák találkozója. - feleli a házigazda, amit csak vigyorogva hallgatok.

-De Oppa~ ma történt egy dolog, ami nagyon megrázott. - biggyesztette le az ajkát. De megütném.

-Hát biztos nem az áram, mert akkor nem lennél itt. - motyogom, mire Kris vállamra teszi a kezét és felkuncog.

-Oppa~ nincs kit ölelgessek. - nyújtja ki a kezét, ölelést kezdeményezve Krisnek, aki csak elfintorodik.

-Öleld a fát. - szólok közbe.

-Öleljed te. - néz rám mérgesen.

-Én már öleltem és jó hangyás volt baszki. - mondta röhögve egy arrajáró részeg srác. Felnevettünk, mire felmutatta a két hüvelykujját, és elment.

-Na mi mentünk is! - zárná rá Kris az ajtót Jessicára, de az megállítja cipőjével.

-Mi a fasz? Annak a cipőnek biztos van 30 cm-es tűsarka. - nézem kikerekedett szemekkel a rikító pink lábbelijét. Hogy tud ebben sétálni?

-Ha ezt nem mondod, hülyén halok meg. - nézett rám lenézően.

-Haljál. - vágom rá, amit megint nevetés követett.

-Oppa bemehetek akkor? Van egy közös ismerősünk. Justin. Tudoood. Fel is hívom! - vette elő a telefonját.

-Jaj. Akinél egyszer megszálltam? Emlékszem rá. Csak azért volt jó, mert mindent megcsinált, amit kértem, csak hogy adjak neki több pénzt. Pénzéhes barom. - emlékezett vissza Kris. Jessica megforgatta a szemét és a következő pillanatban a telefonja kijelzőjén ott vigyorgott egy nem nagyon, de kicsit helyes srác.

-Hello! - intett. -Ohh Kris! What's up?

-Nem tud koreaiul? - pillantottam az említettre, aki megrázta a fejét. -Haha akkor anyád.

-What? Who are you? What are you saying? - ráncolta a szemöldökét, majd mivel mindenki nevetett körülöttem, bontotta a hívást.

-Jól van akkor elmegyek. Ezt sosem fogom elfelejteni Wo Yifan! - dobta hátra a haját Jessica.

-Jess amúgy hogy állsz a tolltartókkal? - kérdeztem vigyorogva, és engem figyelmen kívűl hagyva fordított hátat.

-Mostantól levegőnek foglak nézni titeket! Szóval ne kérjetek tőlem semmit! - magyarázta és közben totyogott kifele.

-Huuu levegő nélkül megdöglessz. - fújta rá a füstöt a kint cigiző társaságból egy srác.

-Hahh! - kiáltott fel már hisztisen, mire mindenki kinevette.

-Amúgy én néha sajnálom. - jelentettem ki. -De végülis megérdemli. Szóval mégsem. - gondolkozok hangosan.

-Uuu ez nagyon jó zene! - zárta be az ajtót Kris, és elindult a táncoló emberek felé. -Jössz táncolni? - fordult hátra hozzám. -Pont ez a kedvenc részem a számból.