Messzi közelség (Exo Xiumin ff)(Szünetel!)

6.rész

-Nem hiszlek el Unnie! - csapott a vállamra Miwoo, mire csúnyán néztem rá - Komolyan rábasztad a laptopot?

-Igen. Bajod?

-Annyira hülye vagy. Utána ott szomorkodott nekem, hogy biztos túl csúnya volt.

-Miii? Nem. Pont ezaz, hogy rohadt helyes. Úgy zavarba jöttem baszki, már csak a kinézetétől.

-Chanyeolnál nem helyesebb - rántott vállat.

-De. Sokkal. Olyan kis cuki, de még is szexi. Meghalnék látnám minden nap.

-Úristen. Azt hittem több idő lesz elfelejteni Baekhyunt, és új pasiba szeretni.

-Most megint minek hoztad fel azt is, hogy baszódj meg... - dobtam hozzá egy párnát. - Jó. Soojung unnie. Neked mi bajod van? - nézek rá sóhajtva, mert mióta megérkeztek néma csendben ül.

-Semmi... - motyogta, és kerülte a tekintetemet.

-Unnie... Nekünk mindent elmondhatsz. Ha baj van, mi segítünk. - nézett rá biztatóan mosolyogva Miwoo, én pedig csak bólintottam.

-Legyünk őszinték egymással. Miért jársz mindig feketébe és hosszúba? Mert emós nem vagy... Gyászolsz? Miért nem barátkozol másokkal is? Miért nem nem jársz sehova? Miért...

-Ha... Hagyjuk... Teljesen mindegy. - nézett rám. Egy kis dühöt, és egy kis félénkséget láttam a szemében. Régóta tudom, hogy titkol valami nem jót.

-De miért nem mondod el? Csak van valami baj. Mindig velünk vagy, aminek örülök, mert felénk kezdtél megnyílni. De olyan rossz, hogy te tudsz rólunk majdnem mindent, mi meg kb semmit sem rólad. Barátok vagyunk, vagy nem? Nem bízol meg semennyire sem bennünk?

-Unnie, elég lesz... - motyogta közbe Miwoo, de nem foglalkoztam vele.

-Elég mostmár! Nem kell tőled is a lebaszás, jó? - csattant fel, mire kicsit meglepődtem - Nem akarom az én szar életemmel a ti álomvilágotokat elbaszni.

-Én nem lebaszlak. Csak érdekelsz. Milyen álomvilág? - kérdezek vissza, azért nekünk sem annyira jó.

-Jaj ne mondd már, tiéd volt az iskola legjobb pasija, aztán csak úgy eldobtad, és pár nap után lecserélted. Egy helyes bátyád, egy csomó haverod, hódolód van. A szüleid is teljesen normálisak. - kezdte el sorolni, amit csak egy kívülálló mondana el rólam.

-Na hé hé hé! Állj le! Nem csak úgy eldobtam, és lecseréltem, annak kurvára meg volt az oka, jó!? Ennyi erővel, itt van az első srác, Chen, aki bókol neked, és te egyből a karjaiba rohansz - vágok vissza, amit amúgy nem gondoltam komolyan. De ha háború, hát legyen az.

-Nem egyből - forgatta meg a szemeit, amik már könnyben álltak.

-Ne veszekedjetek már! Unnie~ - lépett mellém Miwoo, megfogta a kezem és szomorúan nézett rám.

-Én nem veszekszek, én csak védekezek. - vonok vállat. - Szerintem, ha ezeket gondolod rólunk, hagyjuk ezt az egész álbarátságot. Neked jobb egyedül, oké, mostmár tudom mit gondolsz rólam, nem foglak tovább nyaggatni, hogy barátkozz. - mondom ki a nekem fájdalmat okozó szavakat.

-De ne! Ahh baszd meg Oh Subin! - mérgesen nézve rám húzta fel a karjánál a felsőjét, így láthattuk, hogy az egész karja be volt kötve. - Remélem tudjátok miért van így, nem kell kikötnöm. Ha nagyon érdekel, az oldalamon és a combomon is van.

-Jézusom unnie... - egyből bekönnyeztem, odaszaladtam, és vigyázva, hogy sebeit ne sértsem meg, szorosan átöleltem. Miwoo is ugyanígy tett. Hosszú percekig álltunk így, majd határozottan eltoltam magamtól és a szemébe néztem. - Nem tudom miért csinálod, de nagyon hülye vagy.