Indulás!

68 6 0
                                    

És eljött a nap... Egy újabb hosszadalmas út... Ami ki tudja hová vezet... Talán egy jobb helyre, talán egy rosszabra, amit egyszer úgy is a hátunk mögött hagyunk. Ki tudja... Talán egy új élet, talán egy még jobban elbaszott élet... Mondjuk ennél jobban már nem nagyon lehet...

Reggel az asztalnál ültem, és ittam egy Lattét indulás előtt. Majd anyám kiáltott:

Indulás!

El se tudjátok képzelni hogy mennyire örültem hogy újra viszik a seggem ide oda.

Oké...! -Kiáltottam vissza, majd felmentem a szobámba az utolsó bőröndjeimért is.

Mikor sikerült bepakolni a kocsiba, mi is beültünk majd elindultunk...

**********************************************************************************************

A reptéren ülök. Várom, hogy ideérjen a repülőgép és felszálljunk. Bevallom, kicsit izgulok. Még soha nem repültem...

Kb. 6 órája repülünk, és mindjárt odaérünk a leszállóhelyre, ahonnan kocsival még 1-2 órát kell mennünk Troforsig.

Az autóban elaludtam a repülés után, mivel nagyon elfáradtam....

Anya: Kicsim! Kelj fel, itt vagyunk! -mosolygott rám-

Oké..... -válaszoltam nyűgösen majd kiszálltam a kocsiból, és rápillantottam a házra-

Azta! -tártam ki a szám, majd apukám visszacsukta a kezével-

Apa: Gyere nagylány, pakoljunk ki!

Sokáig pakoltunk, de végül mindent be tudtunk vinni a házba. A bútorok a helyükön, minden tiszta, mint egy normáis házban.Csak hogy ez rohadtul nem normális...

Apa: Drágám! Hoztam a piát...! Vagyis... Nem! Leszokom! - majd kivitte a dobozt amiben a pia volt, és kidobta a kukába, én meg csak néztem hogy ő tényleg le akar szokni és komolyan veszi-

Anya: Na! Ez nagy előre lépés volt tőlünk! :)

Apa: Igen.... Lara! -hívott magához-

Igen?

Apa: Beírattunk az iskolába, csütörtökön kezdesz!

Remek!.... És oda hány napig járok? Kettő? Nem.... Lehet hogy sokat mondok... Ja és hol lesz a következő ház? Ki sem pakolok szerintem!

Anya és Apa: Állj le kislányom! Megigértük, hogy addig maradunk itt ameddig lehet!

Oké... -majd felrohantam a szobámba, és kinéztem az ablakon...Két ismerős srácot láttam a szomszédban focizni...-

Azok.... Azok nem azok akiket láttam az Instán..? Nem.... Biztos hogy nem... Az nem lehet...- beszéltem magamban-

A fiúk észre vették hogy őket figyelem, rámnéztek, én pedig gyorsan elbújtam az ablak alá... Aztán odafutottam az ágyamhoz és elaludtam.... Mennyi minden történt ma..!

Sziasztok! Ez is egy rövid rész lett, mert sajnos nincs nagyon időm a suli miatt, mert sokat kell tanulnom, de igyekszek! :D Addig is sziasztok!

Sorsfordító Könyv {HUN}Onde histórias criam vida. Descubra agora