He calls me boss|Jikook| BEFEJEZETT

Bevezető.

Az elején furcsálltam hogy senki sem ismeri a saját főnökét. Amikor útba igazítást kértem a recepción, csak annyit mondtak, hogy az alagsorban a raktár mellett biztosan megtalálom. Hátborzongató, hogy ilyen helyen legyen egy iroda. Vagy csak ennyire nem akarja az illető, hogy zargassák őt? 

Kalapáló szívvel szedtem a lábam a lépcső fokain, majd forgatni kezdtem a fejem jobbra-balra, majd megláttam kiírva egy ajtó mellett, hogy "szertár" így tudtam hogy mellette lesz az az iroda. Egyáltalán nem mondta volna meg az ember, hogy ez is a hotel része...A falak vakolata már esedezett lefelé, és a halvány világítás is rémisztő volt. Valahogy elment a kedvem az egésztől, hogy én betegyem oda a lábamat, de szükségem volt a pénzre, így egy nagy levegő után bekopogtam, majd a válaszra várva álltam meg egy helyben. De válasz nem jött. Így újra kopogni akartam, de a kopott ajtó, egy nyikorgással kinyitódott előttem. Nagyokat pislogtam befelé, ugyanis korom sötét volt. Sem egy ablak, sem egy égő lámpa nem volt bent. 

-Gyere csak be. -A hang irányába fordítottam a fejemet, majd megpillantottam egy férfi alakot a mellettem jobbra lévő asztalon támaszkodni. 

-I-igen. -Engedelmeskedtem, majd beléptem a helyiségbe. Amikor hozzászokott a szemem a sötéthez, beleborzongott a testem a látványba. A férfi, aki minden bizonnyal a főnök, egyáltalán nem volt bizalomgerjesztő. Fekete inge teljesen ki volt gombolva, tetoválás borította a testét, egy füstölgő cigaretta éktelenkedett a kezében, de ami leginkább megrémített, azok a szemei voltak, ahogy engem fürkésztek, s arca meg sem rebbent. Egy apró mosoly kúszott az arcára, amit nem tudtam hova tenni. Fekete szemei félelemmel töltöttek el, ahogy összeszűkítette őket. Ellökte magát az asztaltól, majd felém kezdett sétálni. 

Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett jelezd nekem. A következő részig is PÁPÁ! :3