Bizalom (Levi x reader)/SZÜNETEL/

XVII.Rész

Levi szemszöge

Kilépve az ajtón a sírógörcs kezdett fojtogatni. Próbáltam visszatartani a sírást, de amikor meghallottam (név) hangos zokogását, könnyeim utat törtek maguknak. A sós könnyek patakokban folytak le az arcomról, hangomat visszafogtam. Lassan elindultam, de minden lépésemnél egyre jobban zakogtam. Mire kiértem hangomnak utat engedve kezdtem el üvőlteni. A fájdalom átjárta a testem. Minden lépésem egyre fájdalmasabb volt. Minél messzebb kerültem az egyetlen kincsemtől, annál jobban éreztem a szívemnél a fájdalmat. Mintha ezernyi kést szúrtak volna a mellkasomba. Az a szívtépő fájdalom, szörnyű. Senkinek se kívánom ezt az érzést. Nagyon régen sírtam már, de ez már nem sírás, ez már bömbölés.

Utamat lassan befejezve egyre jobban éreztem azt hogy lassan elfogy az erőm, és könnyeim nem akartak elfogyni. Elértem a panelházat melynek lakosa vagyok, felszenvedtem magam a 6.emeletre majd a kulcsomat kihalászva zsebemből, kinyitottam az ajtót. A nyílászárót becsapva magam után, szobám felé veszem az irányt. Mikor beérek semmivel se foglalkozva bedőlök az ágyba és álomba sírom magam

Álmodtam. Vele voltam. De ekkor újra láttam magam előtt (név) könnyáztatta arcát. Szívtépő volt. Édes álomból rémálom lett.

Riadtan ülök fel az ágyon. Megint lejátszódott előttem az a jelenet. Minden annak a hülye ribancnak a hibája. Egyszer csak fogta magát és beleült az ölembe, majd csókolgatni kezdett. Mikor megpróbáltam ellökni, pont úgy tűnt mintha közelebb vonnám magamhoz. És ekkor jött be (név) a terembe. Bár tudom hogy ezt nagyon nehezen fogom tudni elmondani nekem mivel nem hiszem hogy meg fog engem hallgatni. Mondjuk én is ugyan ezt tenném a helyébe. Mégha nem is az én hibám volt, attól még mindenki annak hisz amit látott. Gyűlölöm Petrat. Ha (név) valaha is megbocsájt nekem, akkor soha egy tapottat se fogok mellőle mozdulni hogy véletlenül se ismétlődjön meg az ami most történt.

Feltápászkodva az ágyamról a fürdő felé veszem az iranyt. Leveszem a ruháimat és beállok a zuhanykabinba. Akaratlanul is (név)-et képzelem magam mellé. A látvány valami észtvesztő. Gyönyörű teste a szemem előtt lebeg. Úgy ahogy van tökéletes. Felnézek a szemébe és mosolygós arca fogad. Érzem ahogy a szívem összeszorul és a mérthetetlen fájdalom tölti ki testem minden szegletét. Fájdalmas mosoly jelenik meg arcomon ahogy szerte foszlik a kép melyet elmém (név)-ről alkotott. Magamhoz akarom ölelni. Érezni akarom, hogy itt van mellettem. Tudni akarom hogy jól van-e, hogy mit érez, hogy mire gondol. Mindent tudni akarok ami vele kapcsolatos. Szívszorító egy dolog hogy nincs itt.

Lassan kiléptem a zuhanykabinból és egy törölközővel áttöröltem magm, és gyorsan felöltöztem. Lementem a konyhába de ahogy ránéztem az ételre elment az étvágyam. Így hát kisétáltam az erkélyre és szárnyaimat előhívva szálltam fel a csillagos égre. Az éjszakai égboltot szelve a hold gyér fénye világította utamatat. A csillagok egyfajta megnyugvást kölcsönöztek. Gyönyörű volt az éjszakai égbolt mint mindig. Ha tehetném örökké csak magasan a felhők felett szállnék. (név)-el. Nélküle nem teljes az életem. Az idő amíg nem volt mellettem egy örökké valóságnak tűnt. Most, hogy a közelemben van és jóesetben magam mellett tudhatom szívlágyító érzés. Soha többé nem fogom hagyni, hogy elvegyék tőlem. Ő az én kincsem akit meg kell védenem. Nem hagyhatom, hogy más rátegye a kezét az életem értelmére.

-------------------------------------------------------------

Sziasztok!

Hát....öhm....nem is tudom hogy mit mondhatnék...k*rva sokat kellett várnotok erre a részre... Van még efyáltalán valaki aki olvassa a könyvet? Megölni nyugodtan szabad, meg van engedve...megérdemlem😳
Bocsánat😭😭😭
Nade akkor jöjjön a szokásos duma. Véleményeket/kritikákat nyugodtan írjatok. Ha esetleg tetszett akkor nyomj rá arra az iciri piciri csillagocskára. Szerintem itt abba is hagyom a pofázást.

Bye-Bye❤🐼❤🐼❤