Egy drága bőr fotelben ülök, körülöttem két testőrrel és egy velem szemben ülő Bonival. Jobb kezemben hanyagul tartom talpas poharam, amibe fekete vörös árnyalatú lötty ingadozik. Boni lehajtott fejjel támaszkodik térdére, éppen józanodni próbál, szegénykém. Ez fog rám is várni, de én még várok vele. Jól érzem magam és nem akarok haza menni. A buli még mindig zajlik, bömbölő zenéhez hozzá szokott fülem, de a bőröm nem szokott hozzá a meleg poshadt levegőhöz.
– Szóval! – szólalt meg elég ügyetlenül, fejét még mindig lehajtva. – Biztos nem hallucináltad a srácot? Mert Istenemre mondom, hogy nem láttam melletted semmilyen fiút – motyogta, nekem meg fel szaladt a szemöldököm a homlokomra. Felálltam a fotelből és előre támaszkodtam a közöttünk lévő üveg asztalra és hunyorogva lestem, ahogy fel emeli rám tekintetét, Boni.
– Nem srác vagy fiú volt, hanem egy férfi! És én láttam amit láttam, ez nem valamiféle hallucinálás volt – mondtam komoly tekintettel. De mit sem ér ez, ha az ember a legjobb barátnőjével így beszél? Boni el nevette magát.
– Jó hiszek neked, de ez kurva jó volt! Csináld meg még egyszer – mondtam nevetve. Én el motyogtam egy ,,Örülök, hogy jól mulatsz." feleséget, majd vissza ültem karba font kezekkel. – Jaj Elizabeth ne hisztizz már, majd megnézzük a vendégek listáját és végig kutatunk mindenkit – mosolyodott el szélesen, majd az gyorsan el is tűnt. – Kchh – fogta meg orrnyergét, s azt szorongatni kezdte fájdalmába.
– Csak nem józanodsz? – vigyorodtam most én el, erre ő kínjában fel sóhajtott. – Na gyere. Leszek annyira jó barátnő, hogy haza viszlek – emeltem fel, majd ő automatikusan átkarolt egyik karjával.
– Még jó hogy – nevettem ki. – Miért szereted nézni, ahogy szenvedek – motyogta el halkan, erre én meg pusziltam feje búbját és el motyogtam egy ,,én is szeretlek" dolgot. A hátsó kijárat felé vonszoltam, ahol a két öltönyös férfi kinyitotta nekünk a két ajtót s azon ki surrantunk. A hideg frissítő levegő hirtelen végig futotta fedetlen végtagjaimat. A csöndes utcákon jártunk végig, amit be kell vallanom, hogy már nem csöndesek voltak, mert tőlünk zengett az egész utca. Kacagtunk sőt inkább vihogtunk össze vissza, hisz még mindig bennünk volt az alkohol és így együtt mentünk haza felé.
~*~
Haza vittem Bonit, s most egyedül bolyongok az elsötétült utcákon. Csak a fák között lévő szél susogást hallom és a saját cipőm halk kopogását. Eltévedtem a gondolataimba, de nem csak ott, hanem helyileg is. Idegen sötét utcákon sétálok, full részegen. Az ilyeneknek sosincs jó vége. Ott kellett volna aludnom Boninál..
Egy folyamatos brümmögést hallottam magam mögött. Egyre közelebb és közelebb került a hang és egyre hangosabban is lett. Magam mellé néztem és egy fekete tiszta állapotú autóval találtam magam mellett. A sötétített üvegek miatt vissza láttam magam és szembesültem azzal a ténnyel, hogy undorítóan nézek ki. Hajamból ki ugrott a hullámos hajtincsek, szemeim már már le csukodnak, az összkép magamról egy drogosra hasonlít vagy egy nincstelenéhez. A ruhámon lett egy kis folt, valószínűleg valamelyik itallal le öntöttem magam az este folyamán.
Miközben én magamat vizsláltam elbágyadt szemeimmel, e közben a hátsó sötétített ablak le húzódott és ő ott mosolyog rám. Búza színű haja aranyosan kócos, s azúr kék szemi világítottak a sötétség éjszakában. Hirtelen szédülni kezdtem és egyensúlyomat elveszítettem. Ő ki száll az autóból és magához ölel, nehogy össze essek. Be ült az autóba és megfogva derekamat, ölébe ültet. Becsukta az ajtót és az autó elindult, kétségbe voltam esve. Nem tudtam hogy ki vagyok vagy hogy mit csinálok. Hirtelen sötétség lett és fejemet neki támasztottam valami sokkal kellemesebbnek, mint egy párnának. Meleg volt és biztonságot nyújtó. S egy szív dobogás, mely egyre jobban gyorsult/lüktetett, megnyugtató volt. Meleg lehelet cirógatott és ez mind álomba ringatott.
Gondolat foszlány egyike..
K.O! Szép vagy Elizabeth, bebasztál és most egy idegen autóban vagy idegen emberekkel, akik ki tudja hova visznek vagy mit csinálnak majd veled. Gratulálok egy igazi szerencsétlen vagy!
Váratlanul képzeletbeli dolgok kezdtek el repülni előttem és mély férfias hangok párosodtak ezekhez. Nem láttam semmit, de hallottam mindent. Mint ha egy vak lennék, szörnyű! Ki kell kapcsolnom mindent. Képzeld el, hogy megy a zene és táncolsz egy erkélyen... Gyerünk Elizabeth! Menni f...
YOU ARE READING
Elegáns gyilkosom
Romance𝐒𝐳ű𝐜𝐬 𝐄𝐥𝐢𝐳𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡 a tizennyolc éves lány, apjával élt egész élete során békésen. Apja kellő tiszteletre tanította és fegyelemre, fejébe verte azt is hogy ő maga egy hatalmas nagy érték, amit a férfiak el akarnak tőle majd lopni idővel, ám...