Miattunk/Jeongcheol ff./

7.rész

Emberek!
Átírtam ezt a részt, mivel szerintem nagyon kaka lett. Nagyon erőltettem az egészet, hogy átjöjjön, úgyhogy lerövidítem. Remélem nem baj!😅
......................................................
Jeonghan szemszöge:
(kedd reggel)

Reggel amikor felkelek, kiülök az erkélyre gondolkodni. Ma csak 9-re kell bemennem, mert az első órám elmarad.

Lehet meg sem történt semmi, csak álmodtam? De akkor alvajáró vagyok? Mert a kaja, amit csináltam neki ott van a konyhában. Miért álmodnék ilyet? Én ezt egyáltalán nem értem. Olyan aranyos volt, ahogy ott feküdt. Látni akarom! Ahogy rosszfiús mosolyával rám néz, mielőtt ajkaival puszikat hint nyakamra.

--Ah-képzelem el.

--Mekkora ribanc vagy, hogy valaki olyanra gondolsz akinek a nevét nem is tudod.
Kinyitom a szemem és azt a férfit látom meg, akit tegnap megmentettem. Hát mégsem álmodtam?

--S.Coups. Csak, hogy tudd mit nyögj! - húzza perverz mosolyra a száját. Felemel a székből, bevisz a szobámba és ledob az ágyra.

--M-mit akarsz csinálni?-kérdezem és az ágy elejébe kúszok.

--Elfelejtetted Szöszi, hogy tegnap egy gyilkost hoztál haza - veszi le pulcsiját és mászik felém. Félek.

--Ne félj. Hát nem ezt akartad?
Nyakamra hajol és szívni kezdi.

--Yah, ez fáj - mocorgok.

--Az a jó ha fáj. A fájdalom gyönyöre oly csodás. - mondja és tovább gyötri nyakam. Keze kirándulni indult testemen. Végig simogatja a felsőtestem, majd a pólóm alá bujtatja kezét. Hasamat simogattja, én csak sóhajtozom. Habár nagyon féltem, a testem máshogy reagált.

--Aú!-kiáltottam fel, amikor megkarmolta az oldalam.

--Mi van Szöszi, nem tetszik? - emelte fel fejét és vigyorgott. Levette pólómat és nyakamról áttért a mellkasom harapdálására.

--Ez fáj! Ne egyél meg!- kaparásztam rémülten, de lefogta kezemet.
--Engedj el! - kiáltoztam.

--Pihentesd a szádat Szöszi. Másra kell használnod. - vigyorogta perverzen és megszabadította a felsőtestem pólójától.

--M-mi-mire gondolsz? - dadogtam, mert eléggé féltem. El is felejtettem, hogy ez egy pszichopata. Lehet fel akarja vágni a szám?

--Tudod Szöszi, a szájjal 3 dolgot lehet csinálni. Te a legutolsót fogod csinálni, megértetted? - simogatta mutatóujjával ajkamat, majd megnyalta.
Félve bólogattam.

--Az első a beszéd, amit most ne csinálj, a második az evés, amit majd később fogsz, és a harmadik a szopás - vigyorodott el. Ijedt arcot vágtam.

--Ne-ne-ne, nem akarom-ráztam a fejem.

--Bele egyeztél, szóval hajrá. És egyébként is az van amit én mondok.

Elhelyezkedett és magára rántott. Kicsordultak a könnycseppjeim.

--Miért sírsz cica? Még nem csináltam semmit.

Letöröltem könnyeimet és remegve nyúltam nadrágjához. Kicsatoltam az övét.

--Mi a neved Szöszi?

--Jeonghan-mondom és lehúzom a nadrágját.

--Milyen Jeonghan?

--Yoon Jeonghan.

--Mikor születtél?

-- 1995.10.04.

--Ah Hannie remélem egy életre megtanulod, hogy ne légy naiv - kuncogja. Majd kezdetét veszi a legborzalmasabb dolog egész eddigi életemben.

~~~~~~~~~~időátugrás~~~~~~~~~

Már alig hallok valamit. A pilláim lecsukódnak. Az utolsó dolog amire emlékszek, hogy valaki azt mondja: S.Coups ne csináld! Ne piszkíts be egy angyalt! Utána valaki kiált egy nagyot és én elájulok.