Veszély, falka, szerelem - Új Alfa ✔

Ismeretlen támadó😮

"Nagyon jó napom volt. Scott barátai könnyen befogadtak. De amikor hazaértem kaptam egy furcsa sms-t egy ismeretlen számtól.

"Szia! Kérlek gyere ma 6-kor el erre a címre. Szeretnék veled beszélni. *lakcím*"

Wow. Ez vajon ki lehet? Na mindegy. Majd meglátom mi lesz belőle. Addig is meg kell tanulnom holnapra."

Este 5:30-kor

Hát megtanultam végre holnapra, és most készülök arra a címre. Kitaláltam nagyon nehezen, hogy mit is vegyek fel.

Ma délután áthozta apa a motoromat is szóval azzal mentem a címre. Bekopogtam. Derek nyitott ajtót.
- Szia! Már azt hittem nem jössz el.
- Szia! Hát igazából sokat filóztam rajta, mivel ismeretlenül üzentél. - mosolyogtam rá. - Éá amúgy hogy-hogy áthívtál? - ezzel a kérdéssel kicsit zavarba hoztam.
- Hát igazából.. Csak látni akartalak. Meg kíváncsi voltam a képsségeidre.
- A képességeimre? - húztam fel a szemöldökömet. - És ezt hogy akarod tesztelni? Nem vagyok most úgy öltözva Derek. - nevettem egyet.
- Akkor majd legközelebb. Most gyere. Egyél valamit. Sápadt vagy. - beinvitált a konyhába és tett elém ételt. Miután megvacsiztunk indultam haza.
- Szerintem én megyek.
- Haza vigyelek? Ilyen sötétbe nehogy egyedül menj! - nézett rám.
- Nem kell köszy. Motorral vagyok.
- Huu atyám még rosszabb. Esett az eső. Elesel motorral. Hazaviszlek inkább. - erőszakoskodott.
- Ne fáradj. - léptem volna ki az ajtón amikor elkapta a kezemet
- Nem engedhetlek el egyedül. - lejött velem, beültetett a kocsijába, beült mellém és hazavitt.
- A motorodat holnap elviszem a sulihoz oké? - mondta.
- Rendben köszi. - mosolyogtam szelíden. Amikor odaértünk a házunk elé Derek kiszállt és elkísért az ajtóhoz.
- Örülök, hogy eljöttél. - nézett mélyen a szemembe.
- Én is. Szia Derek! - indultam volna be, amikor ő elkapta még a kezemet és megölelt. Hirtelen azt se tudtam hol vagyok. Visszaöleltem.
- Szia Viki! - aztán gyorsan elment. Huu hát ez furi volt. Bementem és Kira fogadott bent. Gondolom Scottot várta.
- Hali Kira! Mizu?
- Szia Viki! Semmi különös. Veled? Jól láttam, hogy Derek hozott haza?
- Igen...
- Be kell avatnod. Mi történt?
- Semmi nyugii! Csak áthívott és annyit mondott, hogy kíváncsi a képességeimre.
- Huhuuu hajrá!
- Kira nemár! - nevettünk egymást átkarolva, és ekkor futott be a bátyám. Csupa seb volt, meg karmolás.
- Scott mi történt? - ugrott fel rögtön Kira.
- Valami különös lény megtámadott, nagy és erős. - megfogta bátyám csuklóját, és vettem el a fájdalmából.
- Hol a lény? - kérdeztem.
- Elmenekült. - gondolom holnap majd a suliba beszélgettünk erről a falkával. Felmentem a szobámba. Magára hagytam Scottot és Kirát. Lefürödtem, és ledőltem aludni.

Másnap reggel*-*

Felkeltem, megreggeliztem, és ismét a szekrényem előtt tanakodtam, hogy mit vegyek fel.

Ma reggel Stiles vitt suliba. Sokat röhögtünk amíg a sulihoz értünk. Az iskola előtt már Lydia és Malia várt minket.
- Sziasztok! Ma este gyűlés lesz nálunk. - mondtam nekik.
- Rendben, de mi történt. - kérdezte Malia.
- Tegnap este valami megtámadta Scottot. Részleteket majd elmeséli ott.
- Menjünk órára. - mondta Lydia engem és Maliát átkarolva.
- Bioszunk lesz ugye? - kérdeztem, mert még nem tudtam megjegyezni az órarendet.
Amikor beértünk a terembe valaki ott ült a helyem mellett. Egész helyes srác volt, és valahonnan nagyon ismerős.

- Szia! Jack vagyok! - Köszönt, amikor mellé értem.
- Szia! Jack? Jack Mikelson? Atya világ? Komolyan te vagy az? - ezzel a sráccal táncoltam még annó' nyolcadikos koromban az iskolabálon.
- Viki! De örülök, hogy látlak. - ölelt magához. A többiek csak néztek minket. Ők nem ismerték Jacket. Ő nagyon régi haverom. Amikor kicsengettek bemutattam Jacket a barátaimnak. Nagyon furcsán néztek rá, kivéve Maliát. Szerintem neki bejön a srác.
- Mikor költöztél ide? - kérdezte kicsit gyanakodva Stiles.
- Két hónapja. - lazán válaszolt Jack.
Megint csengettek és óránk volt.

Órák után

Amint kiértem a suliból Derek ott várt a mocimmal együtt.Amikor jöttünk ki Jackkel meg Lydiával Derek szúrós pillantást vetett a srácra.
- Valaki féltékeny. - súgta nekem Lydia. Erre csak mosolyogtam elköszöntem tőlük és odamentem Derekhez.
- Szia! Köszy szépen. Amúgy ma este hatkor falkagyűlés.
- Szia! Oké. De most legyen nálam. Amúgy van nálad edzőcucc? - kérdezte egy szelíd mosollyal.
- Rendben - írtam gyors a többieknek, hogy Dereknél lesz a gyűlés. - Amúgy van. Szeretnél most edzeni?
- Igen. - felült a motoromra, én meg mögé, és elhajtott a házához. Felmentünk. Én átöltöztem a fürdőszobában amíg ő kondizott egy kicsit. Elkezdtük az edzést. Igazából támadásokat gyakoroltunk, amikor valaki bejött. Valami hatalmas szürke lény. Derek nekiugrott de 10 perc után úgy falhoz vágta az a szörnyeteg, hogy nem tért magához. Ekkor én támadtam meg. Én egy kicsivel tovább bírtam. Viszont mindenem össze volt karmolva. A combomon meg a karomon volt a két legmélyebb. Írtóra vérzett. A szörny aztán elment ami után kiütött minket.

Scott szemszöge:
Ott feküdt a földön a húgom, és Bacon Hills egyik legerősebb farkasa a földön. Viki merő seb volt és vér. Nagyon aggódtam.
- Vigyük őket Dr. Deaton-höz. - mondtam a barátaimnak. Én felkaptam Vikit, Isaac meg Stiles pedig Dereket.

Dr. Deaton-nál
- Derek percek kérdése és magához tér, viszont a lány.
- Viki. - szólt közbe Stiles
- Viszont Vikinek súlyos sérülései vannak. Ő is farkas?
- Igen. Olyan mint én - mondtam.
- Igazi alfa? Kemény hölgy lehet. - mondta Deaton majd ellátta a húgomat. Derek már magához tért, és elmesélte mi történt. Mi kint voltunk a váróba amikor Derek meg Lydia bent voltak Vikivel.

Lydia szemszöge:
Láttam Derek szemén az aggodalmat.
- Aggódsz érte. - jelentettem ki.
- Igen... - suttogta halkan. - Miért nem tér magához? - kérdezte az átlagnál is lehangoltabban.
- Vamiért nem gyógyul olyan gyorsan a sebe. - válaszolt a doki. - Szerintem hegyikőris lehetett a kármán annak a lénynek aki megkarmolta. Ahogy ezt kimondta Deaton Viki szeme kinyílt és vörösen ragyogott.

Sziasztok! Íme a második rész! Remélem tetszik nektek! Igyekszem hozni a következőt! ❤
Puszy💋