Rosszaságom{ BEFEJEZETT}

Nickolas?

Nagyon Nicoval való találkozás után nem történt semmi. Bemutatam neki Zackat aki eléggé ingerült volt.
De aztán haza mentünk.

Hogy honnan ismerem? Nicoval még a nyári táborba barátkoztunk össze. Nagyon jó fej. És vicces.

Otthon éppen egy szevicset csináltam. Hála a jó égnek senki nem volt itthon.
Éppen haraptam volna bele a szendvicsembe mikor egy üzenetem jött:
Nico: Szia . Van kedved találkozni?
Me: Persze.
Nico: Akkor a parkban?
Me: Oké

Gyors felrohantam és átöltöztem. Most egy kicsit mellegebben öltöztem mert fujjt a szél.
Éppen a házunkat zártam be mikor megint rezget a telom. Azt hittem Nico. De Zack volt:
Zack: Mizu kincsem? Mit szólnál ha átmennék hozzád?
Me: Bocsi de most más dolgom van.... majd legközelebb.

Nem adott választ végül megindultam a park felé.
Egy padon ült Nico. A sapiáról rögtön kiszúratam hogy ő az.
- Szia!- ülök le mellé.
- Hello!- monta.
- Miért akartál talizni?
Mire kicsit zavarban volt. Nagyon fura volt.
- Nem tudom hogy ezt- e hallani akarod. Azért akarom elmondani mert a barátom vagy és ... nem tudom ezt magamba tartani- monta idegesen.
- Mi történt Nico?- aggódottan fürkésztem az arcát- Nem foglak elitélni ! Igérem!

Mire nagy levegőt vett:
- Borzasztó dolgot tettem. - majd egy nagyot nyelt- elkeztem drogozni!
Mire bennem megfagyott a vér.

Ez hogy lehet? Hisz ő egy elégé szelid srác. Nem egy idiota. Már rég ismerem . És ez már nem az a Nico.

- Hogy mi? - akadtam ki.
- Egy buliban kiprobáltám. És szinte az életem részévé vált. Apám kidobott ez miatt. Eltiltott a hugomtól. És most jellenleg ez miatt az egyik haveromnál élek- monta miközben már a sirás fojtogatta.
- Mikor kezted?
- Már vagy 3 hónapja- sütöte le a szemét.
- Istenem!- kaptam a számhoz- És a hugodat,  Lunat hogy érintete?
- Nem tudom . Még el sem köszönhetem szénytől.- es gyors letörölte a könnycsepét a szeméből.

Nagyon ledöbbentem . Hogy tud valki ennyire tönkre menni. Nico nem ilyen volt. Mindig vidám. És sosem érintlezet alkoholal és droggal sem. Most meg.

- Gyere ide !- tartam szét a karjaim .
És jó erősen magamhoz szoritotam.
- Megfulladok!- monta Nico.
Mire elengettem. És elnevete magát.
- Úgye ez miatt még barátok maradhatunk?- kérdezte.

Számomra az volt a legfontosobb hogy öszinte volt . És fontos neki a barátságom.

- Persze- montam. Majd átkarolt és magához huzzott. Majd egy puszit nyomot a hajamba.
Megnézetem az időt .
- Nekem hamarosan mennem kell!- jelentem ki.

Feláltunk majd megszólalt:
- Köszönöm!
- Még is mit?
- Azt hogy nem itéltél el ez miatt és a barátom maradtál!- mosolyog.
- Ezen nincs mit köszöni. El kell fogadni az embereket a hibáikkal együtt!- majd szorosan magáhozz huzzott.

Mikor felnéztem rá. Csak mosolygott és egyre közelebb hajolt.
- Van itt még valami!- monta .
De mielött megszóltam volna . Megtörtént az amit nem nagyon kellet volna. Megcsókolt.

Hali! Egymás után két rész! Ma jó formámban vagyok! :)
By:roxi0201