Vicces, Ugye? /BTS, Yoongi ff./

1. Fejezet

-Na~! Gyere~ esküszöm jó lesz!-nyavajgott Kook.

-Nem és nem! JeongGuk! El mondtam, hogy nem megyek, ha ő is jön!-néztem rá mérgesen.

-Na, de Noona! Ki fog rám vigyázni? És amúgy is... Csak egyszer találkoztatok eddig. Ki tudja, lehet, hogy jó fej!-lelkesített reménytelenül.

-Igaz egyszer találkoztunk, de akkor is a szájára vett!-forgattam meg a szemem.

-Tök jó kosarazó! Lehet, hogy téged is lenyom, pedig köztünk te vagy a jobb...-lökdösött meg vállával viccesen.

-Na jó... Akkor kihívom majd egy meccsre!-kezdtem forralni a tervem.

-Suran! Ne legyél ijesztő! Ez csak egy kis kosarazás suli után...-mosolygott.

-Jó, akkor el megyek.-sóhajtottam.

-Ez az! Tudtam én, hogy rá tudlak beszélni! Majd beszélek Tae-vel!-nevetett mintha most nyert volna meg valami fogadást.

-Szia Kook! Akkor 1 óra múlva a pályán!-öleltem meg majd mentem is a hazafelé úton.

-Szia Noona! Akkor majd ott leszünk!-intett utánam majd ment ő is a másik irányba.

Istenem, hogy ő is azt szeretné,hogy azzal a Yoongival játszak... Valami elképesztő, hogy pont úgy hozta a sors, ez a sznob gyerek barátkozzon össze Jiminékkel.

🏀~🏀

-Ahj... Meddig kell még várni? Nem kezdhetünk el nélküle játszani?-nyavajogtam Jiminéknek miközben a pálya közepén ültünk és egymásnak dobáltuk a labdát mint az 5 évesek.

-Azt mondta, hogy hoz egy haverját,mert nem páros a létszám.-dobta nekem a labdát Tae.

-De látod késik...lehet nem is jönnek, kezdjük el a meccset!-dobtam a labdát Kooknak egy kicsit erősebben mint kellett volna. Sajnos bennem van a játék szellem, már nagyon unom magam így.

-Na itt is vannak!-pattant fel Jimin. A pálya kapujának az irányába néztem, ahol a szöszi lépett be egy vörös hajú haverjával.
Mindenki felállt és hozzájuk mentek egy köszönő öklözésre, de én csak ugyan úgy a pálya közepén álltam zsebre tett kezekkel. Amint Yoong haverja észrevett elmosolyodott majd felém tartott mint egy tejbetök.

-Szia! Jung HoSeok vagyok! De hívj csak Hobinak.-nyújtotta felém a kezét mint a régi filmekben. Az övébe tettem az én keacsómat majd meghajolt és kezetcsókolt. Erre a tettére kénytelen voltam elkuncogni magam, hiszen tényleg filmbe illő jelenet volt.

-Yah! Ne vidd túlzásba, Ő csak Suran...-jött hozzánk Yoongi flegmán.

-Nem vittem semmit túlzásba! És amúgy is egy ilyen szép lánynak mindent meg kell adni!-magyarázkodott Hobi majd rám kacsintott.

-Na jó... Akkor kezdjük a meccset, vagy mi van?-kérdezett Yoon majd körbe nézett.

-Hé hé hé!-álltam előrébb, hogy magamra vonjam a figyelmet ennél a bunkó srácnál.- Egy! Itt ti késtetek!-mutattam rájuk.-Kettő! Úgy hallottam, hogy te nagyon jó kosaras vagy.-tettem csípőre a kezem.

-Hát ez nem vita! Bizony, hogy én vagyok a legjobb.-nevetett mintha ez csak egy tény lett volna, hogy az ég kék.

-Na jó! Van egy ajánlatom!-néztem Yoongira komolyan.- Játszunk egy meccset! Csak te meg én! És, ha én nyerek akkor soha többé nem cukkolhatsz se nyilvánosan se személyesen!-mosolyogtam kissé bosszúsan.

-És... Mi van, ha én nyerek?-húzta fel a szemöldökét kérdően.

-Nyilván te is kérhetsz tőlem valamit cserébe!-vontam vállat magabiztosan.