Vicces, Ugye? /BTS, Yoongi ff./

3. Fejezet

민-Yoongi szemszöge-윤기

Arra keltem, hogy ágyékom az alsómon keresztül maszírozzák. Először nem akartam elhinni, hogy ezt az a lány csinálja aki itt alszik mellettem, de miután kinyitottam a szemem végképp nem hittem el. Suran békésen szuszogott mellettem a kezeit a feje alá téve. Helyezkedett egy kényelmesebb pózba és itt ez volt a baj. Egyik lába az én két lábam között volt így miközben mocorgott, térdét pont nem jó helyen mozgatta. Végig néztem alvó lényén, s egyből mosolyra húzódott a szám amint elémtárult vörös, csipkés fehérneműi, ugyanis a pólót amit adtam neki elég laza volt ahhoz, hogy felhúzódjon a melle felé. Izgató volt a látvány, de sajnos nem maradhattunk így ugyanis gondom volt már alul.
Felemeltem egyik lábam és körbekulcsoltam a derekát vele a másikat meg szépen lassan kihúztam térde alól. Oldalra fordultam és az egyik kezemen könyököltem fel mire kulcs csörgést hallottam a bejárati ajtó felől. Baszki! Nehogy most jöjj meg Junki!
A takarót ki akartam húzni alólunk, hogy legalább a lány teste ne látszódjon, mert az enyém neki úgysem számít, de egyszerűen nem sikerült kihúznom így gyorsan lehúztam a combja közepéig a fehér pólót. Hirtelen nyílt az ajtó amikor vissza akartam helyezkedni a helyemre, de ezt elbuktam.

-OMO Yoongi! Baszki megmondtam már, hogy ne a méregdrága kanapémon szexelj! Van külön szobád!-kiabált a bátyám mire gyorsan leültem az előbbi pozícióból. Nagyon nem hiányzott most, de ahogy észrevettem erre a hangnemre Suran is felkelt és takargatni kezdte az alapból is fedett testét. Megforgattam a szemem és vissza dőltem a kanapéra, mintha misem történt volna.-Legalább ne csak kurvákat hoznál fel, öcsém...-sóhajtott majd letette az aktatáskáját.
Karjait összefonva állt meg előttünk. Suranra néztem aki mérgesen ült fel az ágyon és egy csalódott sóhajtás hagyta el száját.

-Ugyan miből gondolja maga, hogy kurva vagyok?-emelte fel tekintetét Junkira. Egy ideig szugerálták egymást, majd bátyám megvonta a vállát.

-Hyung!-horkantottam fel.-Ő nem kurva... Különben sem feküdnék le vele...-húztam el a szám a lányra nézve. Lehet nem tudták, de ez az agyamban tényleg így volt viszont a hormonjaim értették az iróniát.

-Chh-nevetett fel Junki miközben testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezte.-Akkor meg mit csináltok itt félmesztelenül? Szerintetek hülye vagyok?-bökött a halántékára cinikusan.

-Nem tudom mit képzel uram, de inkább bemutatkozom.-forgatta meg a szemét a lány majd felállt miközben a pólóját húzogatta le.- Suran vagyok!-hajolt meg bátyám előtt.

-Min Junki. De te 'Min'-nek szólíts. Nem vagyunk egy mércén, hogy tegezz.-húzta fel az orrát majd elment.
Meglepett a bátyám viselkedése, mert amúgy nem szokott ilyen lenni. Ő az a tipikus "nem jövök haza egy hónapig mert minden második nap részegre iszom magam és felmegyek megdugni néhány lányt"-fajta srác. Viszont a műveltségével és a munkájával nincsen baj.

-Megyek és... Összedobok valamit enni...-tűrte a haját a füle mögé zavarában Suran.

-Én a helyedben nem tenném.-nyújtózkodtam.

-Miért? A bátyád miatt?-ült vissza mellém.

-Pontosan.-sóhajtottam.-Nem bír téged.-jelentettem ki egyszerűen.

-Aigoo... Engem melyik Min családtag szeret?-forgatta meg a szemeit.

-Inkább csinálok én szendivcseket. Addig készülődj össze. Elmegyünk a házadba a cuccaidért.-
A lány nem válaszolt csak bólintott egyet és maga elé meredve ült tovább.