Vicces, Ugye? /BTS, Yoongi ff./

Prológus

Biztos mindenki azt hiszi, hogy az életem olyan mint a többi shopping cicáé. Hát be kell valljam őszintén nem vagyok olyan lányos lány mint a többi. Most biztos elgondolkodtok azon,hogy egy rövidhajú, fiú ruhás emós lány vagyok. Pedig nem! Külsőleg talán úgy nézek ki mint azok a csajok akik a romantikus filmeken nyáladzanak nap mint nap miközben gumicukrot esznek és a kedvenc idolos, pasis párnájukat ölelgetik. Lehetnék ilyen is. De abban mi az izgalmas? Tán' baj, hogy a fiúk stírölése helyett inkább a fiúkkal kosarazok a pályán? Nem tudom kinek tetszik és kinek nem, de ez az én életem.

Shin Su-ran vagyok egy 19 éves lány. Egy művészeti egyetemen tanulok néhány idióta sráccal és ribancokkal,de az utóbbit hanyagoljuk. Egyedül élek ugyanis szüleim nem támogattak az álmaim megvalósításában így rájöttem: csak magamra számíthatok. Pont ezért dolgozom egy közeli antik tárgyas boltban, hogy el tudjam magam tartani. Pontosan az egyetemen fotózással és rajzolással foglalkozok.
Kékes-zöld, mellkasig érő hajam ugyancsak kitűnik a tömegből, ugyanakkor- nem akarok egoista lenni- egy szép testalkatú és magasságú ember lennék. Imádom azt amit tanulok, de sok minden másban is tehetségeknek találnak. Ahhoz képest, hogy kik a barátaim nehéz rajtam átlátni. Imádok másokon/másnak segíteni, ugyanakkor nem várom el a viszonzó gesztust.
De ne csak rólam legyen már szó.
Legjobb barátom Jeon JeongGuk, de én csak Jungkooknak hívom. Imádjuk egymást cukkolni. Gimnáziumban is jóban voltunk és mikor kiderült, hogy ugyan arra az egyetemre jelentkeztünk még inkább össze barátkoztunk. Ő ismertette meg velem a másik két idiótát is akiket a felsősöktől ismert. Vagyis Park JiMint és Kim TaeHyungot.

-Min' gondolkodol ennyire noona?-koccint vállon könyökével Kook. Hát igen, egy évvel idősebb vagyok nála ezért megengettem ennek a majomnak, hogy noonázzon. Egyébként éppen az egyetem felé sétálunk, ugyanis ez az első napunk.

-Jungkook! Te nem félsz?-néztem fel rá.

-Áhh! Dehogy félek! Itt vagy nekem!-mosolyog nyuszi fogaival.

-Pfhujj! Ne legyél már ilyen nyálas!-boxolom vállon majd jóízűen kinevettem.

-Igazad van... Lehet túl sok volt a nyáriszünet a húgommal.-nevetett. Szúrós tekintettel nézek szemeibe mire behúzott nyakkal halad tovább.-Vagyis úgy értettem... Oh! Nézd Suran! Megjöttünk!-kiált fel a témát félretéve.

-Na jó Kook! Kezdődjön az egyetemista élet!-mosolygok rá.-Ott vannak Jiminék!-mutatok abba az irányba.

-Na jó! Jimint felismered szőke hajjal, de engem nem miközben csak 2 centit vágattam belőle...-nevet fel majd durcásan keresztbe fonja karjait.

-Felismertelek...csak letagadtalak!-nevettem én is mire kikerekedett szemekkel nézett rám és nyitotta volna száját, de Tae ezt a folyamatot megállította.

-Sziasztook!-vigyorog téglalap alakú mosolyával.

-Szia Jungkook!-öklözik le Jimin az említettel majd felém fordul.-Szia Suran!-tárja ki karjait majd egy ölelésbe von.-Nagyon sajnállak...-lépett TaeHyung mellé.

-Mégis miért?-húzom össze szemöldököm mondatára.

-Mert ezzel leszel egy osztályba.-mutatott Kookra, mire elnevetjük magunkat, de ő csak morog néhányat az orra alatt.-Na jó! Viccet félre rakva...láttam, hogy kik lesznek az osztálytársaitok.-nézett kettőnkre, mint "újjoncok"-ra.

-És engem miért nem sajnálsz?!-húzza fel szemöldökét JeongGuk.

-Mert.-rántja meg a vállát rezzdületlen arccal.-Csak szólni akartam, hogy vigyázz Hyunával!-tette fel mutató ujját.-Az apja gazdag és bármit megtesz azért, hogy csak neki legyen jó...-sóhajt.