Soukoku •BEFEJEZETT• {Dazai x Chuuya}

1.rész

Mikor reggel felébredt, Chuuyának nem volt semmi kedve felkelnie ágyából. Tudta, hogy ma közös feladattal van megbízva Dazaijal és minden porcikája az ágyban maradásért kiabált.

Elhatározta, hogy visszafekszik még pár percre, de mikor lehunyta szemeit, rögvest meghallott egy számára jól ismert, idegesítő hangot.

-Chuuuuuyaaaaa~

A vörös nem reagált, csupán morcosan átfordult a másik oldalára, gondolván, hogy majd abbamarad a hang.

-Chuuuuuuuuuyaaaaaaaaaa~! -ekkor már azt is érezte, hogy megrángatják-

-Mi a fasz van már, kora re- DAZAI!?

-Jó reggelt~ -köszönt vissza az ágya mellől Dazai -

-Mi a francot keresel itt? Ez az én szobám és örülnék annak, ha nem a te arcodat látnám először mikor felébredek! Kösz, de egyedül is fel tudok ébredni!

Chuuya morogva felkelt ez idő alatt az ágyból. Mivel mostmár nem takarta őt a takaró, Dazai teljes rálátást kaphatott az alacsony férfi pizsamájára, ami egy egyszerű pólóból és alsónadrágból állt. Még szerencse, hogy Chuuya háttal volt neki, ugyanis, ahogy végig mérte őt, Dazai automatikusan megnyalta ajkait.

-Egek. Kora reggel... Már kora reggel basztatni kell... -morogta Chuuya miközben felhúzta nadrágját-

-"Kora reggel"? Már majdnem tizenegy, Chuuya. A feladatunk, a járörözés mindjárt kezdődik.

Chuuya azért a biztonság kedvéért ellenőrizte az éjjeli szekrényen lévő telefonjáról az órát. Sosem lehet tudni Dazai mikor veri át.

-BASZKI ELALUDTAM! -kiáltott fel végül-

-Én mondtam~ És, ha én nem lennék, te biztos, hogy elkéstél volna, Mori-san pedig leharapta volna a fejed.

-Volna. -emelte ki ezt a szót Chuuya. Megint háttal állt Dazainak, épp a pólóját vette le- Mellesleg, nem is tudom ki volt az a faszfej, aki miatt sokkalta tovább maradtam fent, mert ő épp seggrészegre itta magát valahol.

-Részeg? Én? Ugyan, kérlek Chuuya-kun~! Én sosem vagyok részeg~ Tegnap csak szórakoztam veled.

-HÁÁÁÁÁ?! -Chuuya számonkérően hátra fordult, méreggel teli szemekkel- Csak megjátszottad?!

-Ja. -Dazai nem tudott segíteni magán, végig mérte társa felső testét, ami az időközben felvett, kigombolt ingjéből tökéletes kilátszott- Ja ja.

-Hogy basszalak szájba! Csak amiatt a szar papír munka miatt maradtam fennt addig! Elkezdtem csinálni a te részed, mert- mert... MINDEGY! A lényeg az, hogy átbasztál és kibaszottul jobban utállak emiatt, mint eddig!  -Chuuya morogva elfordult, a szekrényéhez lépett, kivette belőle a blézerjét és két kabátját, majd folytatta az öltözködést-

Dazainak volt egy kis bűntudata emiatt, hogy ennyire felmérgesítette a vöröst, viszont úgy volt vele, hogy a reggeli, fáradt szemű, kócos Chuuya látványáért valamit tenni is kell.

Chuuya felöltözött és elővett a szekrény egyik polcáról egy hajkefét, majd fésülködni kezdett.

-Sokáig fogsz még készülni, hercegnő? Már csak pár percünk van elindulni és kiérni a helyünkre.

-Kuss! Veled ellentétben én adok a megjelenésemre! Amúgyis, Mori-san nem veszi komolyan, ha pár percet késünk egy ilyen feladatról. Talán meg se tudja.

-Talán~

Dazai nézte, ahogy partnere fésülködik, aki ezúttal ezt észre is vette.

-Mit bámulsz, köcsög?

-Semmit~ -Dazai felállt a székből és elindult az ajtó felé, majd neki dőlt annak-

Chuuya reménykedett abban, hogy valaki kinyitja váratlanul az ajtót, aminek következtében Dazai hátra eshet.

-Mégis mit csinálsz? -kérte számon-

-Már mindjárt kész vagy nem igaz?  -Chuuya erre válaszul csak cöcögött egyett, majd tekintetét elfordítva folytatta, amit már majdnem befejezett-

-Lennél szíves abbahagyni a bámulást? Kurvára idegesítő! Perverz dög.

-Ugyan-ugyan. A te tested az utolsó amire kíváncsi vagyok, Chuuya-kun~ Most pedig menjünk! -kinyitotta az ajtót- Fogd azt a ronda kalapod, hadd indulhassunk a feladatunkra! Anélkül nem mész sehova, nincs igazam? De el kell, hogy keserítselek, kábé egy centivel tűnsz miatta magasabbnak.

-Szarházi!

-Csak haladjunk!

-Mit sürgetsz már?!